Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Bejelentkezés egyetemi azonosítóval


Regeneratív Science, Sport és Medicina Kutatócsoport

  • Kutatási koncepció
  • Munkatársak
  • Publikációk
  • Galériák

Kutatócsoportunk elsődleges célja a humán szöveti regenerációban kulcsszereppel bíró kismolekulák és az azok által irányított jelátviteli útvonalak azonosítása és feltérképezése.

A fentiek tükrében programunk középpontjában egy, az életkvalitások javítását célzó transzlációs kutatási modell áll. Vizsgálataink a regeneratív kutatások széles spektrumát átfogóan az alapkutatások, a sport és a medicina különböző területeit ölelik fel.  A regeneratív medicina fogalma alatt jelenleg a károsodott szív, külső és belső fül, a vázizmok és inak vizsgálatai szerepelnek. A sportkutatások a pszichés és fizikai stressz indukálta biokémiai folyamatok complex skáláját reprezentálják lehetőséget biztosítva a regenerációt segítő gyógyszerfejlesztések irányába.

1. Szívregenerációval kapcsolatos kutatások: Európa és az Egyesült Államok területén évente körülbelül nyolc millióra tehető a szívelégtelenségben újonnan megbetegedett egyének száma. Ez a mutató évről évre drámai mértékben növekszik. A jelenlegi terápiás lehetőségek kevés kivétellel erősen korlátozottak, ami igen magas halálozási rátát eredményez, melyeknek egyik fő oka a szív coronária ereinek elzáródását követő szövetpusztulás. Az infarktust túlélő betegek többége chronikus szívelégtelenségben szenved. A felnőttkori eseteken túlmenően, a fertőző betegségek mellett az egy éves koron belűli gyermekkori elhalálozások jelentős részéért is a veleszületett szívmegbetegedések felelősek. Ezen adatokat figyelembe véve a szívbetegségek kialakulásának megelőzésére, illetve megértésére irányuló kutatásoknak messzeható népegészségügyi jelentősége van. Elfogadott tény, hogy a szívfejlődés során fontos szerepet játszó molekuláris szabályozó mechanizmusok fontos szerepet játszanak a szívsejtek újraprogramozásában, és a szív szöveti állományának védelmében. Ennek megfelelően az őssejt therápia alternatívájaként, vagy annak kiegészítéseként feltételezzük, hogy bizonyos kismolsúlyú szekretált fehérjék, illetve egyéb kismolekulák (pl. microRNSek) alkalmazása alternatívaként szolgálhat a szív regenerációs folyamatainak serkentésére. Valószínűnek tartjuk, hogy a kismolekulák által irányított szignál-transzdukciós mechanizmusok mélyebb szintű, átfogó tanulmányozása további hatékony therápiás módszerek sikeres kifejlesztéséhez vezethet. Mindezekkel párhuzamosan a mesenchimális őssejtek potenciális peptidekkel történő szívizomsejt transzformációjának indukálása, a CRISPR technológia bevezetése, valamint a micropeptidek szívregenerációra gyakorolt hatásának vizsgálata szintén kutatási és fejlesztési terveink között szerepel.

2. Sport teljesítmények molekuláris analízisével kapcsolatos kutatások: A világon kritikus problémává vált a mozgásszegény életmódból eredő betegségek (különös tekintettel a szív, érrendszeri és mozgásszervi megbetegedésekre) kialakulásának hatékony megelőzése, és ezáltal egy egészségesebb társadalom létrehozása, fenntartása. Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak egészségmegőrző hatással bír, hanem hatékonyan serkenti a már károsodott szervek és szervrendszerek regenerációját is. Kutatásaink ezért a sporttevékenységek regeneratív és egészségmegőrző hatásainak széleskörű feltérképezését célozzák, különös tekintettel a fiziológiai analízisekre és a molekuláris paraméterek meghatározására. Feltételezzük, hogy eredményeink az orvosi klinikai hasznosíthatóság mellett az elite és rekreációs sport, illetve katonai teljesítményfokozás fontos eszközeiként alkalmazhatók majd a jövő gyakorlatában.

3. Fül- orr- gégészeti károsodásokkal kapcsolatos kollaborációs kutatások (Dr. Bakó Péter): A dobhártya szakadása az esetek többségében baleseti-, vagy gyulladásos okokból kialakuló gyakori kórkép. Sajnálatos módon a gyógyulási folyamatokat meggyorsító, vagy az idült kórkép kialakulását megakadályozó direct alkalmazható ágensek száma erősen limitált. Kísérleteink során az általunk korábban azonosított szívregenerációt segítő Thymosin beta-4 (TB4) fehérje dobhártyára való hatását vizsgáljuk in vitro 3D, illetve in vivo egérmodell rendszerekben.

 

4. Ín és vázizom regenerációjával kapcsolatos kollaborációs kutatások (Dr. Mintál Tibor): Az elülső keresztszalag szakadásának incidenciája világszinten növekvő tendenciát mutat. Műtéti ellátás esetén az esetleges kilökődés esélyét elkerülve megfelelő graft választásával kell a szakadt keresztszalag pótlásáról gondoskodnunk. Ennek tükrében használható alternatívaként munkacsoportunk decellularizált íngraftok létrehozását tűzte ki célul. Reményeink szerint az általunk azonosított kismolekuláknak, illetve az alkalmazott decellularizációs eljárásoknak köszönhetően szignifikánsan csökkenteni tudjuk a graftok kilökődését és növelhetjük a helyi re-cellularizációs regeneratív folyamatok sebességét.

5. Tompa mellkasi sérülések következményeinek molekuláris analízisével kapcsolatos kollaborációs kutatások (Dr. Rendeki Szilárd): A tüdő zúzódása (contusio) egy, a mellkasi trauma következtében kialakuló tüdőparenchyma károsodás, mely ödémához és alveoláris vérgyülemhez, valamint a tüdő fiziológiás szerkezetének és funkciójának elvesztéséhez vezet. A zúzódás következtében az alveólusok és a kapillárisok elszakadnak, vér és intersticiális folyadék szivárog az alveólusokba és a szövetek közé. A klinikai tünetek széles skálán változnak a sérülés nagyságától és súlyosságától függően. Az irodalmi adatokra támaszkodva feltételezzük, hogy van kapcsolat a mellkast ért erőbehatás és az azt követő időn belül elvégzett műtéti beavatkozások sikeressége vagy sikertelensége között. A háttérben zajló molekuláris folyamatokat feltárva egy új, korszerűbb és egyénre szabott terápiás megoldást és diagnosztikus pontrendszert tervezünk létrehozni, amivel várhatóan számos emberélet menthető meg a jövőben.



Halász Heléna
laboratóriumi technikus

Dr. Tapodi Antal
adjunktus
Antal.Tapodi@aok.pte.hu
+36 72 536001 /31656
Erős Krisztián
tudományos segédmunkatárs

KAPCSOLAT
Dr. Bock-Marquette Ildikó
Kutatócsoport Vezető