Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Bejelentkezés egyetemi azonosítóval


Transzlációs Medicina Kutatócsoport

  • Kutatási koncepció
  • Munkatársak
  • Galéria

A transzlációs medicina az alapértelmezés szerint az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek, bővebben pedig mindenféle kutatási eredmény (alapkutatási, meta-analízis, kohort analízis, klinikai vizsgálat) mihamarabbi visszajuttatása a betegellátásba.

A transzlációs medicina magában foglalja tehát a következők betegellátásban való hasznosítását:

• az alapkutatások betegségek kialakulásának megértésére vonatkozó kísérletek

• gyógyszer támadáspontok megtalálása és humán terápiákban alkalmazható hatásvizsgálata, 

• humán betegségek biológiai vizsgálata, 

• új fejlesztések a humán betegségek kezelésében,

• nem humán vagy nem klinikai vizsgálatok, melyek alapját képezhetik a jövőben új klinikai alkalmazásoknak, 

• gyógyszerfejlesztések klinikai 1-3. fázisában lévő kísérletei

• meta-analízisek,

• kohort analízisek,

• obszervációs és randomizált klinikai vizsgálatok.

Az elméleti és a klinikai, az alapkutatási és a gyógyítási potenciál ilyen összekapcsolása csakúgy, mint maga a transzlációs gondolkodás jelenleg nemcsak Magyarországon, hanem régiónkban, Kelet-Közép-Európában is egyedülálló.

Miért van szükség transzlációs medicina központra?

A transzlációs medicinán alapuló szemlélet nem új rendszert jelent, hanem visszatérést – természetesen XXI. századi módon újragondolva – a gyökerekhez. Az ötvenes években – Magyarországon is – a klinikai rendszerek úgy épültek fel, hogy a klinikai vizsgálatok, a gyógyító tevékenység illetve az elméleti kutatások együtt voltak, a kutatócsoportok tagjai minden területen teljesítettek. A következő évtizedek fejlődése, a kutatási területek specializációi azt eredményezték, hogy a klinikai (pl. belgyógyászat, sebészet) és az elméleti (pl. élettan, molekuláris biológia) kutatások szétváltak. A XX. század végére az orvostudomány egyik legnagyobb kihívásává éppen ez a szétválás vált. Sok esetben a két terület már nem is érti egymást. Annak ellenére, hogy több milliárd dollárral többet költenek elméleti és gyógyszerkutatásra világszerte, a betegellátásban hasznosítható termékek/gyógyszerek száma nem emelkedett. Gyakran idézett adat, hogy a több tízezer gyógyszerjelölt molekulának csak egy csekély hányada, nagyjából ezer molekula jut el a preklinikai vizsgálatnak nevezett szakaszba.

A transzlációs modell egybefűzve ismét a klinikai és az alapkutatások rendszerét olyan kérdésekre keresi célzottan a választ, amelyek a klinikumban a betegellátás során merültek fel, így eredményezve a populáció érezhető egészségügyi javulását.

A rendszer egyik legfőbb előnye, hogy az alapkutatási eredményeket azonnal át lehet konvertálni klinikai alkalmazássá, a különböző kutatási/gyógyítási területeket szét lehet választani. A klinikai orvoslás két fő kategóriára osztható: általános és transzlációs medicinára. Az általános résznek elsősorban az alapellátás és a graduális képzés lenne a fő feladata, míg a transzlációs résznek elsősorban a klinikai orientáltságú alapkutatás, a klinikai vizsgálatok (tudományos output növekedése), gyógyszeripari fázis vizsgálatok (új terápia felfedezése és ezen felül az intézményi bevétel növelése) és a posztgraduális képzés (PhD és más akadémiai doktori fokozatok számának növelése). A transzlációs részre csak akkor kerülhetne a beteg, ha vállalja, hogy részt vesz valamelyik klinikai vizsgálatban (a National Institute of Health (NIH) mintájára).

A rendszer másik jellemzője a multidiszciplináris jelleg, azaz a különböző tudományterületeket összehangolva (informatika, statisztika, adatmenedzsment, általános menedzsment és adminisztráció) operatív módon támogatja az egyes orvostudományi szakterületek elméleti és klinikai kutatását.

A transzlációs medicina alappillére a minden klinikai területre kiterjedő regisztrációs rendszer és az ehhez kapcsolódó biobank. Bővítését a megfelelő info-kommunikációs háttér biztosítja. Ezek indítása, adatfeltöltése, kezelése, egymás adatainak felhasználása szigorú jogi-etikai elvek mentén történik. Így válik lehetővé, hogy az elindított klinikai vizsgálatokhoz megfelelő mennyiségű esetszám álljon rendelkezésre, mely komoly evidenciát szolgáltathat az egyes betegségek megértéséhez, kezeléséhez illetve megnövelheti a majdani közlemény tudományos értékét.

A transzlációs medicina legkiválóbb nemzetközi központjai, ahol elsőként intézményesítették az orvostudomány transzlációs szemléletét a National Institute of Health (NIH) és a Harvard Clinical and Translational Science Center. De ma ilyen központok találhatók például Cambridge-ben és Oxfordban is. Ma ők uralják a világ kutatási potenciáljának nagy részét, közleményeik a legjelentősebb tudományos folyóiratokban jelennek meg. Kelet-Közép-Európában, azon belül Magyarországon sem volt ilyen platform.

A Pécsi Tudományegyetem Közép- és Kelet-Európában elsőként intézményesítette a transzlációs medicinát és 2016. januárjában létrehozta a Transzlációs Medicina Központot.



Dr. Szentesi Andrea
tudományos munkatárs
a.szentesi@tm-centre.org
30100
Dr. Erőss Bálint
tanársegéd
eross.balint@pte.hu
31547
Dr. Földi Mária
PhD hallgató
foldimarcsi4@gmail.com
30108
Vass Vivien
ügyvivő szakértő
vass.vivien.90@gmail.com
31885
Nehr-Majoros Andrea

nehr.majoros.andrea@gmail.com
Dr. Szakó Lajos
PhD hallgató
szaklaj@gmail.com
30109
Dr. Váncsa Szilárd
PhD hallgató
vancsaszilard@gmail.com
30109
Dr. Vörhendi Nóra
PhD hallgató
vorinocci@gmail.com
30109
Dr. Zádori Noémi
PhD hallgató
znoeemi@gmail.com
31886
Dr. Dembrovszky Fanni
PhD hallgató
dembrovszky.fanni@pte.hu
30107
Dr. Kiss Szabolcs
PhD hallgató
kissszabolcs1995@gmail.com
30108
Dr. Szakács Zsolt
PhD hallgató
szaki92@gmail.com
30104
Dr. Hegyi Péter

drdunajskastreda@gmail.com
31612
Miklós Emőke
ügyvivő szakértő
emimiklos@gmail.com
31885
Tóth Dominika

afg.toth.dominika@gmail.com
31885
Tucsek Nikolett
ügyvivő szakértő
tucsek.nikolett@gmail.com
31886
Turcsiné dr. Czapári Dóra

czapari.dora@pte.hu
Borbásné Dr. Farkas Kornélia
adjunktus
farkas.nelli@gmail.com
nelli.farkas@aok.pte.hu
Farkas Richárd
ügyvivő szakértő
farkasr00@gmail.com
31874
Dr. Solymár Margit
docens
margit.solymar@aok.pte.hu
30103
Dr. Czibere Bernadett
PhD hallgató
bernadettczibere@gmail.com
Dr. Dohos Dóra
PhD hallgató
dohos.dora@gmail.com
Dr. Kovács Dóra Krisztina
PhD hallgató
dora950222@gmail.com
Dr. Ocskay Klementina
PhD hallgató
ocskay.klementina@gmail.com
Dr. Leonardo Kelava
PhD hallgató
leonardo.kelava2@gmail.com
Dr. Imrei Marcell
PhD hallgató
marcell.imrei@gmail.com
Dr. Juhász Félix Márk
PhD hallgató
flixjuhsz@gmail.com
Dr. Eitmann Szimonetta
PhD hallgató
nettyrs@gmail.com
Dr. Kovács Norbert
PhD hallgató
kovacsnorbert12@gmail.com
Dr. Lamberti Anna Gabriella
PhD hallgató
lambi.anna.gabi@gmail.com
Dr. Lőrincz Aba Tamás
PhD hallgató
aba.lorincz@gmail.com
Dr. Nagy Bernadette
PhD hallgató
bernadette.nagy18@gmail.com
Dr. Simon Orsolya Anna
PhD hallgató
orsi.simon55@gmail.com
Dr. Vereczkei Zsófia
PhD hallgató
vereczkei47@gmail.com
Dr. Ahmed Alan Abada
PhD hallgató
alan.abada@gmail.com
Dr. Boros Eszter
PhD hallgató
boroseszter987@gmail.com
Dr. Eduard Oštarijaš
PhD hallgató
eduard.ostarijas@aok.pte.hu
Dr. Nagy Rita
PhD hallgató
nagyrita003@gmail.com
Dr. Rottler Máté
PhD hallgató
mate.rottler@gmail.com
Dr. Stefania Bunduc
PhD hallgató
stfnbndc@gmail.com
Dr. Teutsch Brigitta
PhD hallgató
teutschbrigitta@gmail.com
Dr. Tóth Lilla
PhD hallgató
lillatot9@gmail.com
Dr. Vajda Mátyás
PhD hallgató
v.matyasvajda@gmail.com
Dr. Virág Marcell
PhD hallgató
viragmarcell@yahoo.com
KAPCSOLAT
Prof. Dr. Hegyi Péter
Kutatócsoport Vezető
 36250