Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés


Virológiai kutatócsoport

  • Kutatási koncepció
  • Munkatársak
  • Publikációk
  • Elnyert pályázatok
  • Laboratóriumok, műszerek
  • Galériák
  • Hallgatóink eredményei
  • Videók
Kutatócsoportunk fő profilja a virális zoonózisok (állatokról emberre terjedő vírusok által okozott megbetegedések) kutatása. A globális felmelegedés számos mellékhatása miatt, valamint az emberi élettér kiterjedésével, megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. Egyre nagyobb gyakorisággal bukkannak fel súlyos járványokat okozó kórokozók a különféle globális tevékenységeknek köszönhetően. Kutatásaink egyik célja, ismert és új korokozók kimutatása hazánkból és külfökdről származó mintákból (kiterjet nemzetközi kollaborációs hálózatunk révén); gyakoriságuk felmérése; genetika állományuk részletes jellemzése; valamint a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerése. Kutatásaink során elsősorban a rágcsáló és denevér populációkat vizsgáljuk, de komoly hangsúlyt fordítunk a szúnyog, kullancs és egyéb ízeltlábú vektorok vizsgálatára is.
 
Komoly együttműködéseket építettünk ki közegészségügyi, állategészségügyi és ipari szereplőkkel egyaránt, melyek egyik kimenetele az általunk vizsgált kórokozók szerteágazó diagnosztikai lehetőségeinek kidolgozása és fejlesztése.
 

 
Pathomechanizmus és antivirális hatásmechanizmusok vizsgálata
Az urbanizációs hatások miatt az emberek egyre gyakrabban kerülhetnek kapcsolatba állatokról-emberekre terjedő fertőzésekkel, amelyek széleskörű terjedése a populációban, szinte akadálytalanul történhet meg, elsősorban az emelkedő számú nemzetközi utazások révén. Ezekre az egész társadalmat érintő, világszerte előforduló virális eredetű járványokra egyre nagyobb figyelem fordítódik, hiszen egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (Ebola, Influenza, SARS-CoV) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Az antivirális hatóanyagok hiánya sok esetben a vírusok okozta fertőzések kezelésének eredménytelenségét okozza. Néhány vírus esetében megoldott a specifikus kezelés, de a vírusok változékonyságra való hajlamuk és a változás sebessége folytán sok esetben előnyre tesznek szert az újabb terápiás szerek kifejlesztésének versenyében.
Kutatásaink során a vírusfertőzés eliminálásának hatékony módját vizsgáljuk két különböző támadáspontú módszerrel:
  1. Egyrészt a vírus replikációs ciklusát támadjuk az RNS interferencia (RNSi), géncsendesítés módszerével. Ezt az eljárást már hatékonyan alkalmazták számos vírusfertőzés esetében. Az RNS interferencia elsődleges célja evolúciósan a védelem az exogén patogének illetve az endogén káros nukleinsavak ellen. Az RNSi jelenségét dupla-szálú RNS molekulák idézik elő, melyek specifikusan kötődnek a komplementer mRNS szekvenciákhoz így gén specifikus módon képesek csendesíteni azok transzlációját. Az általunk tervezett, szintetikus siRNS molekulák poszttranszkripciós géncsendesítést idéznek elő, mely során endonukleázok degradálják a cél mRNS-t. 
  2. A másik támadási pont, szintén a sejten belül történik, azonban ebben az esetben már a víruskapszid összeépülésének gátlása a cél, specifikus szintetikus fehérjék alkalmazásával. A kis molekulasúlyú peptidek határfelületi régióhoz való kötődése egy vagy akár több feltételezett „hot spot”-ot blokkol a fehérje felületén, ezáltal megzavarhatja a vírus kapszid összeszerveződését, más kapszid proteinekkel történő kompetitív kölcsönhatás révén.
Mind az RNSi, mind pedig a peptid-alapú kísérletek elsődleges célja, egy hatékony, modern antivirális kezelés alapjainak a kidolgozása, ezért ezen kutatási irány társadalmi jelentősége is kiemelkedő. 
 
Denevérek által terjesztett virális kóroozók vizsgálata
A denevérek egyedülálló emlősök repülés és speciális tájékozódási képességükkel. Ők képviselik az emlősök leg változatosabb, leg fajgazdagabb csoportját a legszélesebb elterjedéssel, hiszen minden kontinensen megtalálhatóak az Antarktisz kivételével. Körülbelül 1230 fajukat írták le, de az új fajok száma folyamatosan növekszik. Erősen szocializálódott élőlények, kis családoktól egészen az óriási, akár több millió egyedet is számláló kolóniákban élnek. A denevérek felelősek számos fontos ökoszisztéma-szolgáltatásért, úgymint a virágok beporzása a trópusokon, kártevők pusztítását, és nem utolsó sorban a denevérek guanója igen értékes trágyának számít. A 2002-2003-as SARS világjárvány óta a denevérekben számos vírust azonosítottak, melyek közül néhány képes a faji határok átlépésére, ezáltal más állatokat és akár embereket is fertőzni. Az Ebola vírus Afrikában, vagy a veszettség vírusa Dél-Amerikában, mind kiváló példa a kockázatra, amelyet a denevérek jelentenek. Azonban ez a kockázat nem korlátozódik csupán a trópusi régiókra. A denevérekben található veszettség vírus évtizedek óta ismert Európában, ám az elmúlt évek kutatásai során új vírusokat is azonosítottak európai denevérekben. E vírusok megbetegítő képessége és fertőzési tulajdonságaik megismerése kulcsfontosságú az emberi fertőzések megelőzésében, továbbá az igen sérülékeny denevérközösségek megóvásában.
Kutatásaink fő célja, a vírusok leírásán túl, tesztelni azok megbetegítő képességét. Ennek eredményeként felbecsülhetjük a kockázatot mind humán egészségügyi, mind állategészségügyi és nem utolsó sorban denevérvédelmi szempontokból egyaránt.
Legfontosabb kutatási irányvobalak:
  1. Noha számos tanulmány foglalkozik e témával Európában is, a közép-kelet európai és magyarországi helyzetről kevés vagy egyáltalán semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Ezért a denevérek rendszeres monitorozása információt nyújthat a vírusok tér– és időbeli eloszlásáról, valamint lehetővé teszi a leggyakoribb genetikai variánsok vizsgálatát is.
  2. A vírusok izolálásának sikeressége különböző állati és humán sejtvonalakon választ adhat lehetséges zoonótikus potenciáljukra.
  3. Fontosak lehetnek a denevérek szöveteiből előállított primer sejteken, illetve immortalizált sejtvonalakon történő izolálási kísérletek eredményei, mivel ez nemcsak egy jól használható laboratóriumi modell létrehozását eredményezné, de lehetőséget adna a chiropterák által terjesztett vírusok vírus-gazda interakcióinak tanulmányozására is. Ezen adatok esszenciális hátterét képezik a további pathomechanizmus tanulmányoknak, illetve klinikai kutatásoknak.
Hantavírus kutatás
A hantavírust elsősorban rágcsálók (patkányok, egerek, pockok), cickányfélék és a - legújabb tanulmányok szerint - denevérek hordozzák. Az állatokat nem betegíti meg a vírus, viszont vizeletükkel életük végéig ürítik a potenciálisan fertőző kórokozót. Ennek megfelelően a beszáradt vizelettel szennyezett por belégzése útján kerülhet az emberi szervezetbe. A hazánkban is előforduló hantavírusok közül számos törzs, igen súlyos, olykor életveszélyes állapotot is kialakító fertőzéseket eredményez. Ezek egyik legjelentősebb megjelenési formája a „haemorrhagiás láz vese szindróma” nevű kórkép, amely súlyos vese és a máj elváltozásokat okoz az emberi szervezeten. A fertőzött betegek egy jelentős része kórházi ápolást is igényel, a kialakuló veseelégtelenség miatt. A vírust főként erdei rágcsálók terjesztik, ám az ember térhódításával a fertőzött rágcsálók és az emberek élettere egyre nagyobb átfedésbe kerül. A hantavírusok a közegészségügy számára is fokozódó terhet jelentenek. A betegség főként azokat érinti, akik foglalkozása terepi munkákhoz köthető: mező- és erdőgazdasági dolgozókat, katonákat, de tájfutókat és természetjárókat is veszélyeztetheti a fertőzés.
Kutatócsoportunk célul tűzte ki egyrészt a vírus jelenlétének felmérését a terjesztő állatokban, valamint ezen kórokozók további genetikai elemzését, az egyedek, illetve területek közötti fertőzés dinamizmusának vizsgálatát, másrészt a Pécsi Tudományegyetem klinikáival való együttműködésben a kórházi kezelést igénylő esetek felderítését, a kórlefolyás megfigyelését, ezekkel összefüggésben pedig a hantavírus fertőzés diagnosztikájának fejlesztését.
 
Zoonózisok epizootiológiája és ökológiája
A globalizáció, valamint az urbanizációs folyamatok drasztikus felgyorsulása világszerte a természetes élőhelyek átalakulását eredményezi, mely az ökológiai rendszerek megváltozásával, az állatközösségek szerkezetének jelentős átrendeződésével is jár, valamint számos élőlénycsoport és az ember számára szorosabb együttélést eredményez. Mindez közvetlen és közvetett utakon is hatással lehetnek az állatok által terjesztett fertőző betegségek (zoonózisok) gyakoriságára és a humán populáció számára fennálló fertőzési kockázat növekedésére. A kockázat természetesen minden földrészen releváns, és a leggyakoribb betegségek a városi rágcsálók (Rodentia) és különféle vektorszervezetek, mint például kullancsok (Ixodidae), szúnyogok (Culicidae), csípőlegyek (Ceratopogonidae) kapcsán merülnek fel. Bár a zoonózisokat érintő vizsgálatok nagyon sokrétűek, a kórokozók terjedésének ökológiai vonatkozásai (pl.: szezonalitás, eloszlás, fogékonyság, párhuzamos előfordulás hatásai, urbanizációs kockázat stb.) még kevésbé feltártak. Ennek okán, a csoport egy hiánypótló, párhuzamos interdiszciplináris kutatási irány bevezetését indította el, amely leginkább a nemzetközi szakirodalomból átvett „Diseases Ecology” néven határozható meg. Ezen kutatásaink során az urbanizált területekre is jellemző zoonózisok (vírusok, baktériumok, protozoonok és különböző férgek) detektálása kiegészül a fertőző betegségek ökológiai hátterének feltárásával. Ennek érdekében a kórokozók, valamint azok vektor- és gazda szervezeteinek együttes vizsgálatára, továbbá azok tér- és időbeli előfordulását meghatározó környezeti tényezők vizsgálatára koncentrálunk. Kutatásaink során számos tudományterület (elsősorban mikrobiológia, molekuláris biológia, epidemiológia és ökológia) széleskörű metodológiai palettáját alkalmazzuk, így a mikrobiológiai, molekuláris biológiai laboratóriumi módszerek használata kiegészül különböző ökológiai hatótényezők feltárásával, modellezésekkel, valamint komplex statisztikai számításokkal.
 
Rovar specifikus flavivírusok kutatása
A flavivírus nemzetségbe számos olyan egyszálú RNS vírus tartozik, amelyek humán egészségügyi szempontból is szignifikáns jelentőséggel bírnak, mint a Dengue-vírus, Sárgaláz vírus és a Nyugat-nílusi vírus. Habár, a flavivírusok többsége ízeltlábú eredetű és horizontális transzmisszió útján gerinces és ízeltlábú vektorok (szúnyog, kullancs) között terjed, vannak olyan flavivírusok is, melyek szintén horizontális transzmisszió útján terjednek és gerinceseket fertőznek, viszont a vektoruk ismeretlen. Az utóbbi tíz évben, azonban, a flavivírusok egy új, kisebb csoportja vált ismertté, a rovar-specifikus flavivírusoké. Felfedezésüket követően az említett csoportba tartozó vírusokról kiderült, hogy replikációs képességük szigorúan csak a szúnyogokra korlátozódik és hiányzik azon képességük, amely lehetővé tenné a gerinces gazdaszervezetekben való szaporodásukat. Mindezek mellett, az egész világon való általános elterjedés is jellemzi őket valamint, a természetben való fennmaradásuk vertikális transzmisszió útján biztosított. Ellenben a nemzetség másik két csoportjába tartozó vírusokkal, a rovar specifikus flavivírusok esetleges, természetben betöltött szerepe mindezidáig alig ismert, habár számos in vitro tanulmány eredménye, amely az említett probléma feltárásával foglalkozik, arra utal, hogy a rovar specifikus flavivírusok képesek elnyomni a humán patogén flavivírusok szaporodását. Annak ellenére, hogy, az eddigi ismereteink alapján a rovar specifikus flavivírusok nem képesek humán megbetegedéseket okozni, további vizsgálatokra van szükség hogy, bizonyítsuk a későbbiekben sem fejlődnek majd humán pathogén vírusokká. Továbbá, segítségükkel átfogóbb képet kaphatnánk, arról hogy, egyes flavivírusok miért válnak jelentős humán patogén vírusokká, míg mások gerinces szervezetben szaporodni sem képesek.
2017
Kemenesi G, Kurucz K, Zana B, Tu VT, Görföl T, Estók P, Földes F, Sztancsik K, Urbán P, Fehér E, Jakab F. Highly divergent cyclo-like virus in a great roundleaf bat (Hipposideros armiger), Vietnam. ARCHIVES OF VIROLOGY in press (2017)
 
Fehér E, Kemenesi G, Oldal M, Kurucz K, Kugler R, Farkas SL, Marton S, Horváth G, Bányai K, Jakab F. Isolation and complete genome characterization of novel reassortant orthoreovirus from common vole (Microtus arvalis) VIRUS GENES 53(2) 307-311 (2017)
 
Kurucz K, Kemenesi G, Zana B, Zeghbib S, Oldal M, Jakab F. Ecological preferences of the putative West Nile virus vector Uranotaenia unguiculata mosquito with description of an original larval habitat. NORTH-WESTERN JOURNAL OF ZOOLOGY e161103:(1) p. 1. (2017)
 
Zana B, Kemenesi G, Antal L, Földes F, Oldal M, Bányai K, Jakab F. Molecular traces of a putative novel insect flavivirus from Anopheles hyrcanus mosquito species in Hungary. ACTA VIROLOGICA 61:(1) pp. 127-129. (2017)
 
Bányai K, Kemenesi G, Budinski I, Földes F, Zana B, Marton S, Kugler R, Oldal M, Kurucz K, Jakab F. Candidate new rotavirus species in Schreiber’s bats, Serbia. INFECTION GENETICS AND EVOLUTION 48: pp. 19-26. (2017)
 
Mihalov-Kovács E, Martella V, Lanave G, Bodnar L, Fehér E, Marton S, Kemenesi G, Jakab F, Bányai K. Genome analysis of canine astroviruses reveals genetic heterogeneity and suggests possible inter-species transmission. VIRUS RESEARCH 232: pp. 162-170. (2017)
 
2016
Antal L, László B, Kotlík P, Mozsár A, Czeglédi I, Oldal M, Kemenesi G, Jakab F, Nagy S. A Phylogenetic evidence for a new species of Barbus in the Danube River basin. MOLECULAR PHYLOGENETICS AND EVOLUTION 96: pp. 187-194. (2016)
 
Dóró R, Marton S, Bartókné Horváth A, Lengyel G, Agócs Z, Jakab F, Bányai K. Equine-like G3 rotavirus in Hungary, 2015 - is it a novel intergenogroup reassortant pandemic strain? ACTA MICROBIOLOGICA ET IMMUNOLOGICA HUNGARICA 63: pp. 243-255. (2016)
 
Damásdi M, Jakab F, Kovács K, Oldal M, Kemenesi G, Szabó E, Vályi-Nagy I, Pytel Á, Farkas L, Szántó Á. Prevalence and type diversity of human papillomaviruses in penile cancers in Hungary. PATHOLOGY AND ONCOLOGY RESEARCH 22:(3) pp. 643-646. (2016)
 
Farkas SL, Marton S, Dandár E, Kugler R, Gál B, Jakab F, Bálint Á, Kecskeméti S, Bányai K. Lineage diversification, homo- and heterologous reassortment and recombination shape the evolution of chicken orthoreoviruses. SCIENTIFIC REPORTS 6: Paper 36960. (2016)
 
Francuski L, Milankov V, Ludoski J, Krtinic B, Lundström J, Kemenesi G, Jakab F. Genetic and phenotypic variation in central and north European populations of Aedes (Aedimorphus) vexans (MEIGEN, 1830) (Diptera, Culicidae). JOURNAL OF VECTOR ECOLOGY 1:(1) p. 1. (2016)
 
Gál J, Marton S, Ihász K, Papp H, Jakab F, Malik YS, Bányai K, Farkas SL. Complete genome sequence of a genotype G23P[37] pheasant rotavirus strain identified in Hungary. GENOME ANNOUNCEMENTS 4: Paper e00119-16. (2016)
 
Kemenesi G, Földes F, Zana B, Kurucz K, Estók P, Boldogh S, Görföl T, Bányai K, Oldal M, Jakab F. Genetic Characterization of Providence virus isolated in bat guano, Hungary. GENOME ANNOUNCEMENTS 1:(1) p. 1. (2016)
 
Kemenesi G, Gellért Á, Dallos B, Görföl T, Boldogh S, Estók P, Marton S, Oldal M, Martella V, Bányai K, Jakab F. Sequencing and molecular modeling identifies candidate members of Caliciviridae family in bats. INFECTION GENETICS AND EVOLUTION 41: pp. 227-232. (2016)
 
Kugler R, Dandár E, Fehér E, Jakab F, Mató T, Palya V, Bányai K, Farkas LS. Phylogenetic analysis of a novel reassortant orthoreovirus strain detected in partridge (Perdix perdix). VIRUS RESEARCH 215: pp. 99-103. (2016)
 
Kugler R, Marschang RE, Ihász K, Lengyel G, Jakab F, Bányai K, Farkas SL. Whole genome characterization of a chelonian orthoreovirus strain identifies significant genetic diversity and may classify reptile orthoreoviruses into distinct species. VIRUS RESEARCH 215: pp. 94-98. (2016)
 
Kurucz K, Kepner A, Krtinic B, Zana B, Földes F, Bányai K, Oldal M, Jakab F, Kemenesi G. First molecular identification of Dirofilaria spp. (Onchocercidae) in mosquitoes from Serbia. PARASITOLOGY RESEARCH 1:(1) p. 1. (2016)
 
Kurucz K, Kiss V, Zana B, Schmieder V, Kepner A, Jakab F, Kemenesi G. Emergence of Aedes koreicus (Diptera: Culicidae) in an urban area, Hungary, 2016. PARASITOLOGY RESEARCH 115:(12) pp. 4687-4689. (2016)
 
Zana B, Kemenesi G, Herczeg R, Dallos B, Oldal M, Marton Sz, Krtinic B, Gellért Á, Bányai K, Jakab F. Genomic characterization of West Nile virus strains derived from mosquito samples obtained during 2013 Serbian outbreak. JOURNAL OF VECTOR BORNE DISEASES 53:(4) pp. 379-383. (2016)
 
2015
Farkas SL, Ihász K, Fehér E, Bartha D, Jakab F, Gál J, Bányai K, Marschang RE. Sequencing and phylogenetic analysis identifies candidate members of new picornavirus genus in terrestrial tortoise species. ARCHIVES OF VIROLOGY 160: pp. 811-816. (2015)
 
Görföl T, Kemenesi G, Jakab F. Denevérek és vírusjárványok. TERMÉSZET VILÁGA 146:(6) pp. 242-245. (2015
 
Görföl T, Kemenesi G, Jakab F. A denevérek által terjesztett vírusok változatossága a hazai denevér populációkban [High diversity of bat-related viruses in Hungary]. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 137:(11) pp. 679-686. (2015)
 
Kemenesi G, Zhang D, Marton S, Dallos B, Görföl T, Estók P, Boldogh S, Kurucz K, Oldal M, Kutas A, Bányai K, Jakab F. Genetic characterization of a novel picornavirus detected in Miniopterus schreibersii bats. JOURNAL OF GENERAL VIROLOGY 96:(4) pp. 815-821. (2015)
 
Kemenesi G, Dallos B, Görföl T, Estók P, Boldogh S, Kurucz K, Oldal M, MartonS, Bányai K, Jakab F. Genetic diversity and recombination within bufaviruses: detection of a novel strain in Hungarian bats. INFECTION GENETICS AND EVOLUTION 33: pp. 288-292. (2015)
 
Kemenesi G, Kurucz K, Kepner A, Dallos B, Oldal M, Herczeg R, Vajdovics P, Bányai K, Jakab F. Circulation of Dirofilaria repens, Setaria tundra, and Onchocercidae species in Hungary during the period 2011-2013. VETERINARY PARASITOLOGY 214:(1-2) pp. 108-113. (2015)
 
Marton S, Bányai K, Gál J, Ihász K, Kugler R, Lengyel G, Jakab F, Bakonyi T, Farkas SL. Coding-complete sequencing classifies parrot bornavirus 5 into a novel virus species. ARCHIVES OF VIROLOGY 160:(11) pp. 2763-2768. (2015)
 
Marton S, Mihalov-Kovács E, Dóró R, Csata T, Fehér E, Oldal M, Jakab F, Matthijnssens J, Martella V, Bányai K. Canine Rotavirus C strain detected in Hungary shows marked genotype diversity. JOURNAL OF GENERAL VIROLOGY 96: pp. 3059-3071. (2015)
 
Mihalov-Kovács E, Gellért Á, Marton S, Farkas SL, Fehér E, Oldal M, Jakab F, Martella V, Bányai K. Candidate new rotavirus species in sheltered dogs, Hungary. EMERGING INFECTIOUS DISEASES 21: pp. 660-663. (2015)
 
Oldal M, Sironen T, Henttonen H, Vapalahti O, Madai M, Horváth Gy, Dallos B, Kutas A, Földes F, Kemenesi G, Németh V, Bányai K, Jakab F. Serologic survey of orthopoxvirus infection among rodents in Hungary. VECTOR-BORNE AND ZOONOTIC DISEASES 15:(5) pp. 317-322. (2015)
 
Szilvia Melegh, György Schneider, Marianna Horváth, Ferenc Jakab, Levente Emődy, Zoltán Tigyi. Identification and characterization of CTX-M-15 producing Klebsiella pneumoniae clone ST101 in a Hungarian university teaching hospital. ACTA MICROBIOLOGICA ET IMMUNOLOGICA HUNGARICA 62:(3) pp. 233-245. (2015)
 
2014
Banyai K, Borzak R, Ihasz K, Feher E, Dan A, Jakab F, Papp T, Hetzel U, Marschang RE, Farkas SL. Whole-genome sequencing of a green bush viper reovirus reveals a shared evolutionary history between reptilian and unusual mammalian orthoreoviruses. ARCHIVES OF VIROLOGY 159: pp. 153-158. (2014)
 
Dandár E, Farkas SL, Marton S, Oldal M, Jakab F, Mató T, Palya V, Bányai K. The complete genome sequence of a European goose reovirus strain. ARCHIVES OF VIROLOGY 159: pp. 2165-2169. (2014)
 
Dandár E, Huhtamo E, Farkas SL, Oldal M, Jakab F, Vapalahti O, Bányai K. Complete genome analysis identifies Tvärminne avian virus as a candidate new species within the genus Orthoreovirus. JOURNAL OF GENERAL VIROLOGY 95: pp. 898-904. (2014)
 
Farkas SL, Dandár E, Marton S, Fehér E, Oldal M, Jakab F, Mató T, Palya V, Bányai K. Detection of shared genes among Asian and European waterfowl reoviruses in the whole genome constellations. INFECTION GENETICS AND EVOLUTION 28C: pp. 55-57. (2014)
 
Fehér E, Pazár P, Kovács E, Farkas SL, Lengyel G, Jakab F, Martella V, Bányai K. Molecular detection and characterization of human gyroviruses identified in the ferret fecal virome. ARCHIVES OF VIROLOGY 159:(12) pp. 3401-3406. (2014)
 
Kemenesi G, Dallos B, Görföl T, Boldog S, Estók P, Kurucz K, Oldal M, Németh V, Madai M, Bányai K, Jakab F. Novel European lineages of bat astroviruses identified in Hungary. ACTA VIROLOGICA 58:(1) pp. 95-98. (2014)
 
Kemenesi G, Krtinić B, Milankov V, Kutas A, Dallos B, Oldal M, Somogyi N, Németh V, Bányai K, Jakab F. West Nile virus surveillance in mosquitoes, April to October 2013, Vojvodina province, Serbia: implications for the 2014 season. EUROSURVEILLANCE 19:(16) Paper 20779. 5 p. (2014)
 
Kemenesi G, Dallos B, Oldal M, Kutas A, Földes F, Németh V, Reiter P, Bakonyi T, Bányai K, Jakab F. Putative novel lineage of West Nile virus in Uranotaenia unguiculata mosquito, Hungary. VIRUSDISEASE 25:(4) pp. 500-503. (2014)
 
Kemenesi G, Dallos B, Görföl T, Boldogh S, Estók P, Kurucz K, Kutas A, Földes F, Oldal M, Németh V, Martella V, Bányai K, Jakab F. Molecular survey of RNA viruses in Hungarian bats: discovering novel astroviruses, coronaviruses and caliciviruses. VECTOR-BORNE AND ZOONOTIC DISEASES 14:(12) pp. 846-855. (2014)
 
Martella V, Pinto P, Tummolo F, De Grazia S, Giammanco GM, Medici MC, Ganesh B, L’Homme Y, Farkas T, Jakab F, Bányai K. Analysis of the ORF2 of human astroviruses reveals lineage diversification, recombination and rearrangement and provides the basis for a novel sub-classification system. ARCHIVES OF VIROLOGY 159: pp. 3185-3196. (2014)
 
Mihalov-Kovács E, Marton S, Fehér E, Lengyel G, Jakab F, Tuboly T, Bányai K. Enteralis vírusfertőzések menhelyi kutyákban Magyarországon: Enteric viral infections of sheltered dogs in Hungary. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 136: pp. 661-670. (2014)
 
Németh V, Oldal M, Sebők J, Wittmann I, Jakab F. Hantavírus fertőzések hazai jelentősége a legújabb virológiai, epidemiológiai és klinikai vizsgálatok eredményeinek tükrében. HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 18:(3-4) pp. 76-81. (2014)
 
Oldal M, Németh V, Madai M, Kemenesi G, Dallos B, Péterfi Z, Sebők J, Wittmann I, Bányai K, Jakab F. Identification of hantavirus infection by Western blot assay and TaqMan PCR in patients hospitalized with acute kidney injury. DIAGNOSTIC MICROBIOLOGY AND INFECTIOUS DISEASE 79:(2) pp. 166-170. (2014)
 
Oldal M, Németh V, Madai M, Pintér R, Kemenesi G, Dallos B, Kutas A, Sebők J, Horváth Gy, Bányai K, Jakab F. Serosurvey of pathogenic hantaviruses among forestry workers in Hungary. INTERNATIONAL JOURNAL OF OCCUPATIONAL MEDICINE AND ENVIRONMENTAL HEALTH 27:(5) pp. 766-773. (2014)
 
Papp H, Malik YS, Farkas SL, Jakab F, Martella V, Bányai K. Rotavirus strains in neglected animal species including lambs, goats and camelids. VIRUSDISEASE 25: pp. 215-222. (2014)
 
Papp H, Marton S, Farkas SL, Jakab F, Martella V, Malik YS, Palya V, Bányai K. Classification and characterization of a laboratory chicken rotavirus strain carrying G7P[35] neutralization antigens on the genotype 4 backbone gene configuration. BIOLOGICALS 42: pp. 299-304. (2014)
 
Papp H, Rigó D, Dán Á, Farkas SL, Oldal M, Jakab F, Bányai K. Szokatlan rotavírus antigén kombináció azonosítása fiatal fácánban. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 136: pp. 729-735. (2014)
 
Pintér R, Madai M, Horváth Gy, Németh V, Oldal M, Kemenesi G, Dallos B, Bányai K, Jakab F. Molecular detection and phylogenetic analysis of tick-borne encephalitis virus in rodents captured in the Transdanubian region of Hungary. VECTOR-BORNE AND ZOONOTIC DISEASES 14:(8) pp. 621-624. (2014)
 
Renáta Dóró, Eszter Mihalov-Kovács, Szilvia Marton, Brigitta László, Judit Deák, Ferenc Jakab, Ágnes Juhász, Péter Kisfali, Vito Martella, Béla Melegh, Péter Molnár, Ildikó Sántha, Ferenc Schneider, Krisztián Bányai. Large-scale whole genome sequencing identifies country-wide spread of an emerging G9P[8] rotavirus strain in Hungary, 2012. INFECTION GENETICS AND EVOLUTION 28: pp. 495-512. (2014)
 
Szentpáli-Gavallér Katalin, Antal László, Tóth Mihály, Kemenesi Gábor, Soltész Zoltán, Dán Ádám, Erdélyi Károly, Bányai Krisztián, Bálint Ádám, Jakab Ferenc, Bakonyi Tamás. Monitoring of West Nile virus in mosquitoes between 2011-2012 in Hungary. VECTOR-BORNE AND ZOONOTIC DISEASES 14:(9) pp. 648-655. (2014)
 
2013
Klempa B, Avsic-Zupanc T, Clement J, Dzagurova TK, Henttonen H, Heyman P, Jakab F, Kruger DH, Maes P, Papa A, Tkachenko EA, Ulrich RG, Vapalahti O, Vaheri A. Complex evolution and epidemiology of Dobrava-Belgrade hantavirus: implications for taxonomy. ARCHIVES OF VIROLOGY 158:(3) pp. 521-529. (2013)
 
Németh V, Oldal M, Egyed L, Gyuranecz M, Erdélyi K, Kvell K, Kalvatchev N, Zeller H, Bányai K, Jakab F. Serologic evidence of crimean-congo hemorrhagic Fever virus infection in Hungary. VECTOR-BORNE AND ZOONOTIC DISEASES 13:(4) pp. 270-272. (2013)
 
Németh V, Oldal M, Madai M, Horváth Gy, Kemenesi G, Dallos B, Bányai K, Jakab F. Molecular characterization of Dobrava and Kurkino genotypes of Dobrava-Belgrade hantavirus detected in Hungary and Northern Croatia. VIRUS GENES 47:(3) pp. 546-549. (2013)
 
Papp H, László B, Jakab F, Ganesh B, De Grazia S, Matthijnssens J, Ciarlet M, Martella V, Bányai K. Review of group A rotavirus strains reported in swine and cattle. VETERINARY MICROBIOLOGY 165: pp. 190-199. (2013)
 
Papp H, Borzák R, Farkas S, Kisfali P, Lengyel G, Molnár P, Melegh B, Matthijnssens J, Jakab F, Martella V, Bányai K. Zoonotic transmission of reassortant porcine G4P[6] rotaviruses in Hungarian pediatric patients identified sporadically over a 15 year period. INFECTION GENETICS AND EVOLUTION 19: pp. 71-80. (2013)
 
Pintér R, Madai M, Vadkerti E, Németh V, Oldal M, Kemenesi G, Dallos B, Gyuranecz M, Kiss G, Bányai K, Jakab F. Identification of tick-borne encephalitis virus in ticks collected in southeastern Hungary. TICKS AND TICK-BORNE DISEASES 4:(5) pp. 427-431. (2013)
 
2012
Ganesh B, Bányai K, Martella V, Jakab F, Masachessi G, Kobayashi N. Picobirnavirus infections: viral persistence and zoonotic potential. REVIEWS IN MEDICAL VIROLOGY 22:(4) pp. 245-256. (2012)
 
László B, Kónya J, Dandár E, Deák J, Farkas Á, Gray J, Grósz G, Iturriza-Gomara M, Jakab F, Juhász Á, Kisfali P, Kovács J, Lengyel Gy, Martella V, Melegh B, Mészáros J, Molnár P, Nyúl Z, Papp H, Pátri L, Puskás E, Sántha I, Schneider F, Szomor K, Tóth A, Tóth E, Szűcs Gy, Bányai K. Surveillance of human rotaviruses in 2007-2011, Hungary: exploring the genetic relatedness between vaccine and field strains. JOURNAL OF CLINICAL VIROLOGY 55:(2) pp. 140-146. (2012)
 
Midgley SE, Bányai K, Buesa J, Halaihel N, Hjulsager CK, Jakab F, Kaplon J, Larsen LE, Monini M, Poljšak-Prijatelj M, Pothier P, Ruggeri FM, Steyer A, Koopmans M, Böttiger B. Diversity and zoonotic potential of rotaviruses in swine and cattle across Europe. VETERINARY MICROBIOLOGY 156:(3-4) pp. 238-245. (2012)
 
Papp H, Al-Mutairi LZ, Chehadeh W, Farkas LS, Lengyel Gy, Jakab F, Martella V, Szűcs Gy, Bányai K. Novel NSP4 genotype in a camel G10P[15] rotavirus strain. ACTA MICROBIOLOGICA ET IMMUNOLOGICA HUNGARICA 59: pp. 411-421. (2012)

Elnyert kutatási, szakmai pályázatok:

Időtartam: 2017-2018
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem, Kutatóegyetemi pályázat (PTE)
Pályázat címe: "Virális Pathogenezis" Tehetség Centrum létrehozása
Elnyert összeg: 40.000.000 Ft
Részvételi szerep: vezető laboratórium
 
Időtartam: 2017-2021
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma,Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
Pályázat címe: Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében (EFOP-3.6.1.-16-2016-00004).
Elnyert összeg: 34.000.000 Ft
Részvételi szerep: vezető laboratórium
 
Időtartam: 2017
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem, Pályázatmenedzsment és Innovációs Igazgatóság (PMII)
Pályázat címe: Dróntechnológia alkalmazása a csípőszúnyog-ártalom csökkentéséhez
Elnyert összeg: 1.500.000 Ft
Részvételi szerep: vezető laboratórium
 
Időtartam: 2016-2017
Pályázat kiírója: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (GINOP)
Pályázat címe: Kutatási infrastruktúra fejlesztése – nemzetköziesedés, hálózatosodás – A fertőző betegségek kutatásának újabb irányai – a Pécsi Tudományegyetem 4-es biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumának infrastrukturális és tudományos fejlesztése (GINOP-2.3.3-15-2016-00011)
Elnyert összeg: 120.205.950 Ft
Részvételi szerep: vezető laboratórium
 
Időtartam: 2015-2018
Pályázat kiírója: Országos Tudományos és Kutatási Alapprogramok (OTKA)
Pályázat címe: Délkelet-ázsiai denevérek és vírusaik szisztematikája és filogenetikája (OTKA-112440)
Elnyert összeg: 26.517.000 Ft
Részvételi szerep: társ laboratórium
 
Időtartam: 2011-2013
Pályázat kiírója: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
Pályázat címe: A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése (TIOP 1.3.1.-10/1-2010-0008)
Részvételi szerep: társ laboratórium
 
Időtartam: 2011-2013
Pályázat kiírója: Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)
Pályázat címe: A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése (TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002)
Részvételi szerep: társ laboratórium
 
Időtartam: 2009-2012
Pályázat kiírója: Országos Tudományos és Kutatási Alapprogramok (OTKA)
Pályázat címe: Hantavírus fertőzések hazai előfordulásának felmérése elsősorban erdészeti és mezőgazdasági dolgozók vérmintáinak szerológiai vizsgálata alapján (OTKA-PD-77977)
Elnyert összeg: 9.034.000 Ft
Részvételi szerep: vezető laboratórium
 
Időtartam: 2009-2011
Pályázat kiírója: Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)
Pályázat címe: Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása (TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0011)
Elnyert összeg: 5.650.000 Ft
Részvételi szerep: társ aboratórium, csoportvezetés
 

 
Elnyert szakmai ösztöndíjak, elismerések:
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dr. Jakab Ferenc
Időtartam: 2016-2017
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP)
Pályázat címe: Antivirális hatásmechanizmusok vizsgálata: új vírusellenes célpontok keresése miRNS és siRNS alapú RNS interferencia alkalmazásával (ÚNKP-16-4)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dr. Jakab Ferenc
Időtartam: 2013-2015
Pályázat kiírója: Nemzeti Kiválóság Program „Magyary Zoltán Posztdoktori Kutatási Ösztöndíj” Kuratóriuma (MAGYARY)
Pályázat címe: Pathogén vagy nem pathogén: Óvilági hantavírusok által indukált génexpresszió humán vese sejtekben (A2-MZPD-12-0303)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dr. Jakab Ferenc
Időtartam: 2009-2011
Pályázat kiírója: Magyar Tudományos Akadémia (MTA), „Bolyai János” Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma (BOLYAI)
Pályázat címe: A hantavírus-fertőzések klinikai jelentőségének vizsgálata, gyakoriságának felmérése és a hazánkban előforduló vírustörzsek molekuláris virológiai jellemzése (BO/00279/09/5)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dr. Jakab Ferenc
Elismerés: Szentágothai Díj
Időtartam: 2013
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kemenesi Gábor
Elismerés: Junior Szentágothai Díj
Időtartam: 2016
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kemenesi Gábor
Időtartam: 2016-2017
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP)
Pályázat címe: (ÚNKP-16-3)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kemenesi Gábor
Elismerés: Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj
Időtartam: 2015
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kemenesi Gábor
Elismerés: Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíj - Nemzet Kiválósági Program
Időtartam: 2013
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kiválósági Program (EEMI)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Földes Fanni Vivien
Elismerés: Intézményi szakmai, tudományos ösztöndíj
Időtartam: 2017 (6 hónap)
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Pályázat címe: Antivirális módszerek kutatása Krími-Kongói vérzéses láz vírusa ellen
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Földes Fanni Vivien
Elismerés: Köztársasági Ösztöndíj
Időtartam: 2015
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Földes Fanni Vivien
Elismerés: Nemzet Kriszbacher Ildikó Ösztöndíj
Időtartam: 2015
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Madai Mónika
Elismerés: Intézményi szakmai, tudományos ösztöndíj
Időtartam: 2017 (6 hónap)
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Pályázat címe: Hantavírusok kimutatása kisemlősökből
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Zana Brigitta
Elismerés: Intézményi szakmai, tudományos ösztöndíj
Időtartam: 2017 (6 hónap)
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Pályázat címe: Rovarvírusok azonosítása és genetikai elemzése
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kepner Anett
Időtartam: 2016-2017
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP)
Pályázat címe: (ÚNKP-16-2)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kepner Anett
Elismerés: Köztársasági Ösztöndíj
Időtartam: 2016
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Kepner Anett
Elismerés: Nemzet Kriszbacher Ildikó Ösztöndíj
Időtartam: 2015
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dallos Bianka
Elismerés: Köztársasági Ösztöndíj
Időtartam: 2016
Pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dallos Bianka
Elismerés: Rektori Dícséret Kimagasló Tudományos Teljesítményért
Időtartam: 2015
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetem (PTE)
 
Elismerést, ösztöndíjat kapta: Dallos Bianka
Elismerés: Köztársasági Ösztöndíj
Időtartam: 2014
Pályázat kiírója: Pécsi Tudományegyetm (PTE)

Kutatócsoportunk rendelkezik egy BSL-4 minősítésű, biológiai biztonság laboratóriummal.

Kutatóegységeink felszereltsége a kor tudományos, technológiai színvonalának maximálisan megfelelnek. A hagyományos virológiai, mikrobiológiai (pl.: szövettenyésztés, vírusok izolálása) és molekuláris biológiai eljárásokhoz (pl.: rekombináns DNS technikák, fehérje expresszió) szükséges laboratóriumi eszközök mellett, immunreakciók (pl.: ELISA, IF festés) elvégzéséhez szükséges eszközpark is a rendelkezésre áll.

Virológiai kutatócsoport - BSL-4 Laboratórium

BSL-4 Laboratórium - átadó ünnepség (2017. február 20.)

BSL-4 Laboratórium - audit (2017. február 15.)

Hallgatóink szereplései, eredményei (OTDK / OFKD versenyek):
 
Kepner Anett (Biológus MSc)
Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (OFKD), helyi forduló előadás, (Pécs, 2016) országos forduló I. helyezés, (Szeged, 2016)
 
Dallos Bianka (Biológus MSc)
Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), helyi forduló I. helyezés, (Pécs, 2015), országos forduló II. helyezés, (Pécs, 2015)
Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), Biológia Szekció prezentációs díja, legjobb előadás, (Pécs, 2015)
MTA és az OTDK Tanács által meghirdetett Országos TDK Prezentációs Díj verseny I. helyezés, (Budapest, 2015)
 
Rácz Arnold (Biológus BSc)
Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), helyi forduló I. helyezés, (Pécs, 2015), országos forduló II. helyezés, (Pécs, 2015)
 
Németh Emese (Biológus BSc)
Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), helyi forduló I. helyezés, (Pécs, 2015), országos forduló II. helyezés, (Pécs, 2015)