Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés


Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás, kutatás és innováció minden oldalát fejleszteni kívánja. Koncentrálja a Dél-Dunántúli Régió infrastrukturális és kutatási potenciálját, komplex és szoros együttműködést tervez akadémiai és ipari partnerekkel, rugalmasan reagál a kutatási trendekre és a tudásalapú gazdaság igényeire. A legkorszerűbb műszerparkkal és magas szintű tudásbázissal rendelkező 24 kutatócsoport kiváló alapot biztosít arra, hogy az intézmény Magyarország, sőt Közép-Európa vezető kutatóközpontjává váljon.

Céljaink:

  1. A Dél-Dunántúli Régió kutatási potenciáljának egészség- és környezetipar köré való koncentrálása.
  2. Kritikus tömeg létrehozása, a megfelelő hely, infrastruktúra, műszeres és kutatói koncentráció biztosítása, valamint ennek oktatási célokra történő felhasználási lehetőségeinek megteremtése, új képzési formák kidolgozása megvalósítása, kutatói utánpótlás nevelése.
  3. A pályázati aktivitás növelése, K+F+I források vonzása, projektgeneráló szinergikus hatások kiaknázása.
  4. A régió versenyképességének növelése: elismert, kiemelkedő tudományos potenciállal, erős akadémiai és ipari kapcsolatokkal rendelkező infrastrukturális és tudásbázis kialakítása.
  5. Technológiai- és tudástranszfer a régióban működő vállalkozások alapkutatási igényeinek kielégítése.

Egyetemünk K+F+I stratégiájához illeszkedő fő kutatási területek:

1. Genetika, farmako-genomika, funkcionális genomika, és proteomika:

Genetikai változások azonosítása számos betegségben új gyógyszercélpontok azonosítását teszi lehetővé. Új technológiák, módszerek bevezetése a klinikai diagnosztikába optimalizált, egyénre szabott gyógyszeres kezelés alapját képezhetik. Széleskörű tömegspektrometriás platformmal fehérjeszinten is azonosíthatók a kórélettani tényezők.

2. Neurobiológia, neurofiziológia, neuroendokrinológia:

A kutatás fókuszában a neurodegeneráció, neuroprotekció, retinopátia, neuropátiák különféle típusai, krónikus fájdalom és fájdalomcsillapítás, valamint a szorongás, depresszió, tanulási folyamatok vizsgálata állnak. E problémák megközelítése morfológiai, elektrofiziológiai és komplex viselkedési módszerekkel történik.

3. Molekuláris farmakológia, szív-érrendszeri kutatások:

E terület gyulladásos (tüdő, ízület, bél, bőr), fájdalommal járó (migrén, neuropátia), és kardio-vaszkuláris betegségek kísérletes modellrendszereiben történő integratív vizsgálatokra fókuszál, különös tekintettel a neuro-immun interakciók szerepének felderítésére. A kísérleti elrendezések a sejtkultúráktól az izolált szervi elrendezéseken keresztül a komplex mechanizmus és betegségmodellekig a teljes módszertani repertoárt felölelik. A vizsgálati módszerek molekuláris biológiai eljárásokat, biokémiai, immunológiai, szövettani és összetett funkcionális méréseket, valamint komplex in v aboutivo képalkotó platformot (nagy felbontású mikro CT, lézer Doppler, intravitális mikroszkópia, fluoreszcens molekuláris tomográfia, biolumineszcens imaging) foglalnak magukba.

4. Biofizika, sejtbiológia:

E terület az izomműködés és a sejtciklus-szabályozás mikroszkópos módszerek széles skálájával történő molekuláris vizsgálatát foglalja magába (digitális optikai mikroszkóp, polarizációs mikroszkóp, fluoreszcens mikroszkóp, felszíni és transzmissziós elektronmikroszkóp, lézer konfokális mikroszkóp, multifunkcionális atomerő mikroszkóp, szuperfelbontású mikroszkóp).

5. Biotechnológia, jelátvitel, reprodukciós immunológia, és nyirokszövet fejlődésbiológia:

E kutatási irány a jelátviteli folyamatok szerepét vizsgálja a fiziológiás öregedési folyamatok beindításában, az öregedéssel asszociálódó betegségek, daganatok, gyulladásos elváltozások, valamint regeneratív mechanizmusok kialakulásában. A kidolgozott és szabadalmaztatott három-dimenziós humán tüdőmodell kórélettani folyamatok vizsgálatára, célmolekula-azonosításra, hatóanyag-tesztelésre, sejten belüli és sejtek közti jelátviteli mechanizmusok analízisére kiválóan alkalmas. A terhessség során bekövetkező immunológiai változások, a perifériás nyirokszervek fejlődési folyamatai, krónikus gyulladásos folyamatokban a nyirokszervek újraképződése ugyancsak az érdeklódés fókuszban állnak. Monoklonális antitestek szintézisét, sejtes és immunológiai protokollok tervezését, autoantitest és epitop analízist, transzgenikus és génhiányos egerek és kimérák előállítását is végzik.

6. Virológia, mikrobiológia, és növénybiológia:

A 3-as biztonsági szintű víruslaboratórium állatról emberre terjedő vírusok (hanta vírus, vektorral terjedő fertőzések) okozta betegségekkel foglalkozik. A mikrobiális biotechnológiai kutatások a fermentációtól a teljes genom szintű szerkezeti és funkcionális analízisig terjednek. A növénybiológiai vizsgálatok a gyorsan változó környezeti hatásokra adott adaptációs válaszmechanizmusokat analizálják.

7. Laboratóriumi medicina, lab-on-a chip technológia:

Korai diagnosztikus markerek azonosítására és érzékeny kvantitatív meghatározására irányul alvadási, metabolikus, endokrin, kardiovaszkuláris, gyulladásos és immunológiai megbetegedések, valamint fertőzéses és neurológiai kórképek területein.

8. Zöldkémia, analitikai és geoanalitikai kémia:

Ez a terület nanoméretű építőkövek, dendrimerek, és dendritikus polimerek technológiai és gyakorlati alkalmazás aspektusaival, hatóanyagok ’becsomagolásával’, valamint új, környezetbarát bioszorbensekkel, biológiai, környezeti, és gyógyszerminták pontos kvalitatív és kvantitatív analízisével foglalkozik (HPLC, gázkromatogáfia, kapilláris és mikrochip elektroforézis, tömegspektrometriai módszerek).

9. Nagy intenzitású terahertzes hullámok, spektroszkópia, légkörfizika:

E terület terahertzes spektroszkópiát is lehetővé tevő, nagy energiájú és extrém nagy térerősségű ultrarövid terahertzes impulzusok előállítására, valamint az anyag-, élet- és orvostudományok területén történő új alkalmazási lehetőségek felkutatására irányul. Széles biológiai területen alkalmazható NIR-FL anyagok teljeskörű spektrofluorometriás jellemzése, intenzív fluoreszcenciát adó nagy stabilitású nanopróbák kísérleti fejlesztése is zajlik. A numerikus modellezéssel történő légkörfizikai kutatatások a felhőkben lejátszódó folyamatok és ezek környezeti hatásainak pontosabb megismerését szolgálják.

10. Intelligens város és épülettechnológiák:

Csatlakozva az EU „Smart Cities” kezdeményezéséhez e terület azt kívánja vizsgálni, hogy az EU konvergencia régióinak középvárosai milyen technológiai megoldásokkal képesek hatékonyan teljesíteni az EU klímaváltozási és CO2 kibocsátási céljait. A kutatás, alacsony CO2 kibocsátású tömegközlekedés, illetve fenntartható mobilitás.