About us

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

Login


A peptidek szerepét vizsgálták az egész szervrendszert érintő betegségekben

Nagyon sok ember életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem kutatócsoportjainak felfedezései.

Professzor dr. Reglődi Dórával, az MTA doktorával, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánhelyettesével, az Anatómiai Intézet vezetőjével beszélgettünk egy most lezárult, sikeres kutatási projektről. A kutatás során – több peptidet, peptidek közvetítette mechanizmusokat vizsgáltak, amelyek másképpen működnek egészséges és bizonyos betegségekkel rendelkező emberek szervezetében.

A Pécsi Tudományegyetem számos kutatás során dolgozik együtt más hazai és nemzetközi egyetemek kutatócsoportjaival. Ebben a projektben a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem összesen tizenkét munkacsoporttal vett részt, eredményeikre pedig jelentős sikerként lehet tekinteni az orvostudományban.

A kutatások során egy eredményt nagyon nehéz lenne kiemelni, hiszen 12 munkacsoport dolgozott együtt, mindenki mást csinált saját szakterületének megfelelően, így sok részeredmény született. Ami a közös a munkában, az a peptidekből felépülő pep­tiderg rendszer, tehát a hormonális, endokrin szabályozások és az immunrendszer – amely a Covid kapcsán különösen aktualitást nyert – találkozása, hogy ezek a rendszerek hogyan dolgoznak együtt.

Egyes kutatócsoportok az alapmechanizmusokat kutatták, míg a projektben részt vevő klinikák konkrét immun- és autoimmun betegségek hátterében álló szabályozási mechanizmusokat tártak fel – tájékoztatott a professzor asszony.

Az emberi szervezet rengeteg fehérjéből épül fel, a pep­tidek felépítése is hasonló, csak kevesebb alkotóelemből épülnek fel. A mi munkacsoportunk az Anatómiai Intézetben egy adott peptidet vizsgál, mely nagyon jelentős védőhatásokkal rendelkezik és terápiás célpont is lehet, illetve a peptid változásai különböző betegségekben alapot adhatnak betegségek labordiagnosztikájára a korai felismerésre, valamint a betegség nyomon követésére. A pep­tid szint változása több betegségben mutat összefüggést a betegség megjelenésével és a lefolyás súlyosságával. Ezért ez a peptid, amit mi vizsgálunk, reméljük, hogy bekerülhet bizonyos betegségek esetében a diagnosztikai panelba, ami így még biztosabb diagnózist, illetve betegkövetést jelenthet – tudtuk meg prof. dr. Reglődi Dórától.

Fotó: Prof. dr. Reglődi Dóra – szakmai vezető

Hogy épülhetnek be a kutatások eredményei a gyógyításba?

Az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika, valamint a Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki. Sok olyan autoimmun betegség van, ami az ízületet és bőrt támadja meg, így érnek össze a szálak pl.: psoriasis, reumatoid artritis.

A Laboratóriumi Medicina Intézet – aki a Klinikák számára is végzi a rutin labordiagnosztikát – eredményei is már megjelenhetnek egy új mérés, új paraméter felfedezésével, amelyek beépülhetnek a szűrővizsgálatokba. A Gyógyszertani Intézet olyan gyulladásgátló anyagokat vizsgál, amelyből kiemelkedik a szomatosztatin gátlására irányuló fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés, ha ezt blokkoljuk, akkor a fájdalom csökkenhet, tehát új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapítót fejlesztenek. Specifikusan olyan fájdalomszindrómákkal dolgoznak – neuropátiás fájdalom –, ami idegsérüléssel jár és nagyon nehéz gyógyszeresen befolyásolni ma is.

Az Anatómiai Intézet kutatásai során találtak olyan betegségcsoportokat, így például infarktusos vagy szívtágulatban szenvedő betegeket, akiknél ennek a peptidnek a változásai specifikusak, vagy például Parkinson-kórban, ahogy a betegség súlyosbodik, úgy a peptid szintje csökken.
Összességében, tehát a diagnosztika és gyógyítás terén is születtek új eredmények, amelyeket várhatóan mihamarabb be tudunk építeni a betegellátásba – mondta el professzor asszony.

A projekt sikerességét és újszerűségét az adta, hogy olyan munkacsoportok pályáztak, akik tevékenysége hosszú évek óta ismert és eredményes. A sikeres együttműködés után a jövőben folytatódik a közös munka más kutatási forrásokból.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg. GINOP-2.3.2-15- 2016-00050

 

Forrás: bama.hu