Idén immár 32. alkalommal ítélték oda a Novofer Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díjat, amely a civil szféra egyik legnevesebb műszaki alkotói elismeréseként számon tartott díj. Idén többek között Dr. Hebling János, a PTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet egyetemi tanára, a MTA-PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport vezetője is a díjazottak között szerepel.
A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerése. A Gábor Dénes-díj megalapítójának szándéka a meghatározó személyes alkotó hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránti társadalmi érdeklődés, figyelem és elismerés serkentése.
Eddigi eredményei és alkotásai alapján megállapítható, hogy Professzor úrra jellemző a kreatív gondolkodás, az innovatív alkotás. Saját kutatási és fejlesztési tevékenységén túl elismerést érdemel, hogy a PTE Fizikai Intézetében létrehozott egy nemzetközileg elismert THz-es kutató csoportott. A világ élvonalába tartozó egyetemekkel épített ki együttműködést. Megalapozott egy új tudományágat, a nemlineáris THz-es spektroszkópiát. Munkássága megteremtette a terahertzes sugárzást felhasználó alternatív részecskegyorsítás lehetőségét. Tevékenysége így jelentősen bővítette a THz-es technika lehetőségeit.
Dr. Hebling János Zircen született 1954-ben. Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen okleveles fizikusként végzett (1978), majd ugyanitt egyetemi doktori címet szerzett (1981). 1992-ben lett a fizikai tudomány kandidátusa, majd 2003-ban az MTA doktora. A PTE Kísérleti Fizika Tanszék vezetője (2004-2012), a PTE Fizikai Intézet igazgatója (2008-2018), az MTA-PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport megalapítója és vezetője (2012-). Fő kutatási terülte az ultrarövid impulzusú nemlineáris optikai eszközök fejlesztése. Kidolgozta a spektrális bontóelemek általános elméletét. 2002-ben javasolta, és azóta munkatársaival közösen folyamatosan fejleszti a döntött impulzusfronttal gerjesztett litium-niobát, illetve félvezető alapú terahertzes (THz-es) impulzusforrásokat. Jelenleg ezek a legelterjedtebb nagyenergiájú (> 1 mJ) THz-es források. A THz-es forrásokkal, és azok alkalmazásaival kapcsolatos innovációit több, mint 20 szabadalom védi. Kutatási tevékenységének nemzetközileg magas szinten történő elismerését mutatja publikációinak magas független hivatkozási száma (>6000), és tiszteleti tagsága az Amerikai Optikai Társaságban (OSA Fellow, 2014), és tagsága az Európai Fizikai Társaság (EPS) Kvantumenlektronikai és Optikai Bizottságában (2015-). Főbb kitüntetések: Selényi Pál Díj (1992); MTA Fizikai Fődíj (2012); Széchenyi Díj (2015); Jedlik Ányos Innovációs Díj (2016); Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj (2019).
Forrás: PTE TTK