Az elmúlt időszakban különösen fókuszba került a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) Virológiai Kutatócsoportja. A koronavírus kínai megjelenése óta szakembereink folyamatosan kiveszik a részüket mind a tudományos közösség, mind a társadalom tájékoztatásából, és olyan egyedülálló kutatási munkálatokat folytatnak több hazai és nemzetközi partnerrel együttműködve, amelyek hozzájárulnak a koronavírus mielőbbi legyőzéséhez.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjában már 2019 decemberében megkezdődtek az új típusú koronavírussal kapcsolatos megfigyelések. Kutatóink már ekkor, a kínai járvány kitörésekor számítottak rá, hogy valószínűleg egy új világjárvány kezdetével néznek szembe, hiszen a terjedési tendencia erre engedett következtetni. Már az év elején, mikor Olaszország után egyre több országban megjelent a vírus, látszott, hogy valóban világjárványról beszélhetünk. Akkor vált egyértelművé, hogy egyre komolyabb a veszély, hiszen várható volt, hogy a járvány hazánkat sem kerüli majd el. Ez be is következett. Márciusban diagnosztizálták is az első koronavírus fertőzöttet Magyarországon.
Március 13-án létrehozták a Koronavírus Kutatási Akciócsoportot, melynek vezetésére Prof. dr. Jakab Ferencet az SzKK Virológiai Kutatócsoport vezetőjét kérték fel. Hiszen a pécsi kutatócsoport már a vírus kínai megjelenésétől kezdve figyelemmel kísérte a koronavírus terjedését és annak tendenciáját. A kutatók számos platformon próbálták meg felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált adatok szerint egy újabb világjárvány van kibontakozóban, ami valószínűleg hazánkat is eléri. A vírus hazai megjelenését követően hasznos tanácsokkal látták el a lakosságot és azóta is folyamatosan tájékoztatnak a kutatásaikról.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontban van Magyarország legkiemelkedőbb és elsőszámú virológiai facilitása, amely a BSL-2-től a BSL-4-ig a kórokozók teljes repertoárjának vizsgálatára ad lehetőséget. Ez a laboratórium 2017 márciusában nyílt meg; ebben az elmúlt három évben mindenki számára ismertté vált, hogy Pécsett van egy élő, nagyon aktív BSL-4-es laboratórium, ami mind a hazai mind a nemzetközi kutatásokból aktívan kiveszi a részét. Pontosan ezért kutatócsoportunkat számtalanszor kérdezték már vírusokkal kapcsolatban, például az Ebola- és a kanyaró járványok kapcsán is több helyen jelent meg nyilatkozatuk.
Márciusban, miután elindult a hazai Koronavírus Kutatási Akciócsoport, Pécsett hatalmas lendülettel indul el a munka. Igazából a kutatási portfólió nagyban nem változott, hiszen a csoport eddig is állatokról emberekre terjedő vírusokkal dolgozott, többek között más, már ismert koronavírussal is. Így a régi eredmények mezsgyéjén elindulva, minden mást félretéve, száz százalékban az új típusú koronavírus kutatására állt át a labor minden munkatársa.
Ennek köszönhetően nem sokkal később izolálták a vírust, majd hazánkban elsőként meghatározták a vírus genetikai állományát.
Ezek mellett pedig Magyarországon szintén elsőként az SzKK laboratóriumában születette meg az a „házilag készített” kimutatási molekulárisbiológiai teszt, amivel pár óra alatt kimutatható a vírus az adott mintákból. Ez csak kutatási célra használható fel.
Ahhoz, hogy a pécsi kutatások ilyen nagy ütemben tudtak elindulni és a mai napig is ilyen nagy léptékben haladnak előre szükség volt egyfajta támogatásra is, amit hazánk kormánya teljes mértékben meg is adott a PTE SzKK kutatócsoportjának. A koronavírussal kapcsolatos kutatásokra Magyarország Kormánya – és első sorban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – jelentős anyagi támogatást biztosít már a kezdetektől fogva. 
A Koronavírus Kutatási Akciócsoport megalakulását követően nem csak a pécsi laboratóriumokban indult meg a munka, hanem az országban mindenhol. Szinte az összes hazai kutatóintézet és felsőoktatási intézmény egy emberként álltak be a cél mögé és rövid időn belül sikerült is kialakítani egy országos kutatási hálózatot. Olyan kapcsolati rendszer jött létre, ahol különböző diszciplínák dolgoznak azért, hogy közösen megoldást találjanak a koronavírus okozta problémákra. Ilyen példaértékű összefogás a hazai kutatásokban eddig még nem volt.
Az SzKK-ban olyan kutatásokat végeznek virológusaink, amelyek előre lendítik a vírus elleni küzdelmet mind a betegellátás, mind a kilnikum szempontjából.
A pécsi kutatásoknak három plusz egy lába van: az alapkutatások, a genetikai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztések, ezeket kiegészítve pedig megkezdődött a vakcina fejlesztés is.
A legkiemelkedőbb eredményeket a genetikai- és a gyógyszervizsgálatok terén érték el a pécsi virológusok. Az egyetemek összefogása révén a genetikai vizsgálatokat a mai napig folytatják, tehát most is monitorozzák azt, hogy a dél-angliai mutáció megjelenik-e hazánkban, és ha igen, mikor. Ezeket az adatokat természetesen nemzetközi adatbázisokba is feltöltik, ez azért nagyon fontos mert Magyarországról egyedül a Pécsi Tudományegyetem osztott meg koronavírus szekvenciát ilyen adatbázisokban. Ezzel is segítve a világszintű munkát.
A gyógyszerfejlesztések területén is hatalmas eredményeket sikerült elérni. Most zárult le több, mint 450 hatóanyag tesztelése, ezek célja, hogy olyan már meglévő hatóanyagot találjanak, amelyek sejten belül gátolják a vírus replikációját. Mostantól már csak azok vizsgálata folyik tovább, amelyek hatékonynak bizonyultak az első körben. Az egyik ilyen hatóanyag az azelasztin-hidroklorid olyan eredményeket mutatott, hogy hamarosan meg is kezdődhet a klinikai tesztelése. Ezt a vizsgálatot a CEBINA osztrák biotechnológiai céggel közösen végzik kutatóink.
A negyedik láb a vakcina fejlesztés, melyet szintén a CEBINA osztrák biotechnológiai céggel folytatnak a pécsi kutatók. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok is elindultak már, a következő év elején pedig megkezdődhetnek az állatkísérletek is.
A koronavírus-járványban nem csak tudósok fogtak össze. Az egyetemek, a kisvállalkozások és a biotechnológiai cégek is közösen dolgoznak, mind hazai mind nemzetközi szinten. Emiatt nagyon sok biotechnológiai céggel került kapcsolatba ezalatt a néhány hónap alatt az SzKK Virológiai Kutatócsoportja. Ezek közül volt olyan cég is, amelyek csak igénybe vették a kutatóközpont szolgáltatásait, például részben itt folytak azoknak a transzport médiumoknak a vizsgálata is, amelyekbe a betegektől származó mintákat vették. De voltak olyan biotechnológiai cégek is, amelyek valamilyen terméket szerettek volna fejleszteni, kipróbálni és továbbfejlesztetni az SzKK kutatóival. Ezek mellett voltak szigorúan tudományos együttműködések, ilyen például a – már említett – CEBINA is, akikkel közösen gyógyszerkísérletek és a gyógyszerfejlesztések is folynak.
Hatalmas lépésnek számított az is, mikor júniusban a PTE Szentágothai János Kutatóközpont nyerte el a Virológiai Nemzeti Laboratórium pályázatot. Ez az öt éves program, nem csak nagy megtiszteltetés, hanem hatalmas felelősség is. Hiszen egy olyan színvonalas kutatásokat egybefogó virológiai kutatási hálózatot kell kialakítani, amely az elkövetkezendő öt évben aktívan tud kutatni, pályázni és mind hazai, mind nemzetközi szinten meghatározó pozícióba emeli a magyar virológiai kutatásokat.
Ez a beruházás azonban nem infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem a meglévők bővítését, kutatási eszközökkel és kutatási tevékenységekkel. A Virológiai Nemzeti Laboratórium központja a Pécsi Tudományegyetem. Az országos hálózat vezetője, aki irányítja és szervezi a munkát Prof. dr. Jakab Ferenc az SzKK Virológiai Kutatócsoportjának vezetője.
A vállalati partnerek mellett számos intézménnyel is megerősödött az elmúlt időszakban a kapcsolat, ilyenek például: a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Semmelweis Egyetem vagy az ELTE.
Külön kiemelendő az a hazai fejlesztésű biológikum, amiben a PTE virológusai ugyan csak résztvevők, a konzorcium vezetője az ELTE professzora Kacskovics Imre. Talán ez az egyik legmeggyőzőbb és legeredményesebb hazai kutatások egyike. Ennek a közös munkának a része az október végén megkezdett állatkísérlet, melyet a PTE laboratóriumában végeznek a kutatók.
Ha visszatekintünk az elmúlt több, mint egy évre elmondható, hogy a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológusai igen mozgalmas és hatékony évet zárhatnak. Hiszen a vírus izolálása után hazánkban elsőként határozták meg a vírus genetikai állományát. Több különböző állati- és humán sejtben is izolálták a vírust, ami elengedhetetlen volt a gyógyszerkísérletekhez, a hatóanyagtesztekhez és a vakcina fejlesztéshez is. Már nem csak a vírusfertőzést vizsgálják, hanem a vírusfertőzés következtében elinduló immunológiai reakciókat is. Ebben az időszakban csak COVID témában 5 publikációjuk jelent meg, további 4 pedig elbírálás alatt áll.