About us

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

CAPTCHA
This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.

Login


COVID-KONFERENCIA

Covid-konferencián összegezték a kutatók a koronavírus-járvány kapcsán az elmúlt másfél évben szerzett tapasztalataikat július 8-án, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában. A közeljövő legfontosabb lépéseit is vázolták. A vírussal való harc tudományos oldalát az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálta és tette lehetővé.

 Az oltási arány javításának szükségességére

hívta fel a figyelmet Dr. Miseta Attila, a PTE rektora köszöntőjében. Dr. Jakab Ferenc a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője pedig előrebocsátotta: „Fellégezhetünk a harmadik hullám után, a negyedik hullám előtt. A csatát megnyertünk, de a háborút nem. A ma bemutatott projektek mindegyike megmutatja, hogy a maga szakterületén mindenki megpróbálja a lehető legjobbat kihozni a megoldás érdekében.”

Alap és koordináció
„Gyorsan reagáltunk a vírushelyzetre.” – szögezte le Palkovics László miniszter. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozta a vírus elleni védekezéshez szükséges hátteret és pénzügyi alapot, majd a megelőzés azonosítás, kezelés területén végzett koordinációt.
A matematikai epidemológiai kutatócsoport folyamatosan értékelte a járványügyi helyzetet, és predikciókat vázolt fel, melyek további döntéseket alapoztak meg. „Az első hullám elején Magyarország limitált maszkgyártási kapacitással rendelkezett, de ezt sikerült hamar rendbe hoznunk.” – mondta Palkovics László, majd hozzátette: saját maszkminősítő rendszert is kidolgoztak a kutatók, és gumikesztyű-gyártás is kezdődött hazánkban.
Az azonosítás terén a Huncover projektet emelte ki a miniszter: a magyar orvosképző egyetemek összefogásában megvalósuló kutatás 11.000 embert ért el. „Az áttekintés mellett kialakult egy olyan módszertan is, ami 

 szükség esetén bármikor alkalmazható.”

– tette hozzá Palkovics László. Hamar előrelépés történt a nyál alapú diagnosztika tekintetében is.


A kór kezelése kapcsán a miniszter elmondta: „Meg kellett teremtenünk annak alapjait, hogy magunk is tudjunk oltóanyagot, sőt, a covid ellen hatásos gyógyszert gyártani, ami komoly feladat volt, mind a remdesivir mind a favipiravir kapcsán.” Az országban három helyen lélegeztetőgép-fejlesztés is kezdődött.

 „Fontos a járvány kapcsán szerzett tudás, de előre is kell gondolkodnunk.”

– hangsúlyozta Palkovics László. Ennek jegyében jött létre 4 olyan nemzeti laboratórium, melyek munkája közvetlenül a járvány kezeléséhez kötődött: a biotechnológiai, a járványdinamikai, a gyógyszerkutatási és a virológiai. „Vakcinákat is gyártunk már, Debrecenben megkezdődött a kutatólaborral támogatott magyar nemzeti oltóanyag gyár létrehozása.” – mondta a miniszter.

Maroknyi csapat - iszonyatos munka
A hazai koronavírus kutatás fontosabb irányait ismertette dr. Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. A szakember felvillantotta a járvány alatt a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában végzett munka elemeit is a diagnosztikában való részvételtől a hatóanyag vizsgálatokig.

 „Azt csináltuk, amire évek alatt felkészültünk és a Virológiai Nemzeti Laboratórium bármikor, azonnal bevethető egy új kórokozó megjelenésekor!”

 jelentette ki dr. Jakab Ferenc, majd hozzátette: „Hozzávetőlegesen 450 ismert vagy újonnan szintetizált hatóanyag és egyéb vegyület, antitest tesztelése folyik. Több kutatóintézettel és kutatás-fejlesztési vállalattal dolgozunk együtt ezen a témán.”


A Virológiai Nemzeti Laboratórium hazai fejlesztő cégekkel is együttműködik. Ezek közül az egyik a tojó tyúkokban termeltetett ellenanyag kapcsán végzett kísérlet. „Nagyon ígéretesnek látom ezt a projektet, gyorsan, akár orrspray formájában alkalmazható megoldással kecsegtet.” – mondta dr. Jakab Ferenc.
Hazai fejlesztésű hálózati modellezést is bevetnek az első járványhullám fő folyamatainak feltárása. „A járványtani jelenségek utólagos megértése segít a főbb folyamatok feltárásában és a következő járványhullámok kezelésében.” – szögezte le a szakember, majd hozzátette: a Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben már a második járványhullám kapcsán is elvégezték az elemzést.
Új fejlemény, hogy a pécsi laborban ezentúl állatkísérleteket végzésére is van lehetőség, és az ehhez szükséges teljes kapacitást fel tudták építeni.
„Maroknyi csapatunk elképesztő munkát végzett.” – tette még hozzá a virológus. Az adatok szerint: a BSL-4 laboratóriumban töltött munkaórák száma 3750; vagyis

 átlagosan 10,5 órát dolgoztak/dolgoznak naponta.

Másfél év alatt több mint 12 publikációt is letettek az asztalra.

Gyógyszer és klinikai vizsgálatok
„Amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, az emberiségnek semmiféle gyógyszere nem volt ellene, és a helyzet ma is ugyanez:

 még nincs olyan gyógyszer, amit kifejezetten a covid-19 ellen fejlesztettek volna ki.”

– mondta el Kovács L. Gábor professzor, majd hozzátette: „Sok próbálkozás volt és van egy új gyógyszer megalkotására - mindnek közös jellemzője, hogy az új az gyógyszert előbb-utóbb emberen is ki kell próbálni. Az ITM segítségével kapott lehetőséget arra, hogy belevágjunk a klinikai vizsgálatokba.” Kovács L. Gábor a HECRIN konzorcium vezetője is, mely a gyógyszerek klinikai vizsgálatát tűzte zászlajára.
A covid-fertőzés gyógyításával kapcsolatban két irány bontakozott ki: már létező gyógyszerek felhasználása a kór kezelésére és teljesen új gyógyszer fejlesztése. Utóbbi kapcsán a professzor megjegyezte: a fejlesztés ebben az esetben 10-12 évet is igénybe vehet. A klinikai vizsgálatok vizsgálatok gyorsítását több tényező nehezíti a redundáns vizsgálatok számának a csökkentésétől kezdve az országok között koordináció szükségességének elfogadtatásán keresztül a vizsgálatok finanszírozásáig.
A már létező gyógyszerek közül a favipiravir egy eredetileg influenza, a remdesivir pedig ebola ellen kifejlesztett szer. E téren is történtek előrelépések: „A magyar favipiravir tabletta kipróbálás alatt áll jelenleg, a 4 orvosképző egyetem bizonyos tudományos kérdéseket tesztel még.” – mondta el Kovács L. Gábor. A remdesivir kihívást jelentett, hiszen beszerezhetetlen volt. „A Richter vizsgálati készítményként kezdte el gyártani, melynek viszont feltétele a klinikai vizsgálat. A készítmény ún. különleges alkalmazási engedélyt kapott a vizsgálaton túli alkalmazásra, így juthattak a betegeket a gyógyszerhez.” Előremutató, hogy az ITM támogatásával folyamatban van egy, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem közösen végzett kutatása, az ún. HunGen, mely

 a betegség lefolyását befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálja.

Forrás: univpecs.com