Covid-konferencián összegezték a kutatók a koronavírus-járvány kapcsán az elmúlt másfél évben szerzett tapasztalataikat július 8-án, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában. A közeljövő legfontosabb lépéseit is vázolták. A vírussal való harc tudományos oldalát az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálta és tette lehetővé.
Az oltási arány javításának szükségességére
hívta fel a figyelmet Dr. Miseta Attila, a PTE rektora köszöntőjében. Dr. Jakab Ferenc a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője pedig előrebocsátotta: „Fellégezhetünk a harmadik hullám után, a negyedik hullám előtt. A csatát megnyertünk, de a háborút nem. A ma bemutatott projektek mindegyike megmutatja, hogy a maga szakterületén mindenki megpróbálja a lehető legjobbat kihozni a megoldás érdekében.”
Alap és koordináció
„Gyorsan reagáltunk a vírushelyzetre.” – szögezte le Palkovics László miniszter. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozta a vírus elleni védekezéshez szükséges hátteret és pénzügyi alapot, majd a megelőzés azonosítás, kezelés területén végzett koordinációt.
A matematikai epidemológiai kutatócsoport folyamatosan értékelte a járványügyi helyzetet, és predikciókat vázolt fel, melyek további döntéseket alapoztak meg. „Az első hullám elején Magyarország limitált maszkgyártási kapacitással rendelkezett, de ezt sikerült hamar rendbe hoznunk.” – mondta Palkovics László, majd hozzátette: saját maszkminősítő rendszert is kidolgoztak a kutatók, és gumikesztyű-gyártás is kezdődött hazánkban.
Az azonosítás terén a Huncover projektet emelte ki a miniszter: a magyar orvosképző egyetemek összefogásában megvalósuló kutatás 11.000 embert ért el. „Az áttekintés mellett kialakult egy olyan módszertan is, ami
szükség esetén bármikor alkalmazható.”
– tette hozzá Palkovics László. Hamar előrelépés történt a nyál alapú diagnosztika tekintetében is.
A kór kezelése kapcsán a miniszter elmondta: „Meg kellett teremtenünk annak alapjait, hogy magunk is tudjunk oltóanyagot, sőt, a covid ellen hatásos gyógyszert gyártani, ami komoly feladat volt, mind a remdesivir mind a favipiravir kapcsán.” Az országban három helyen lélegeztetőgép-fejlesztés is kezdődött.
„Fontos a járvány kapcsán szerzett tudás, de előre is kell gondolkodnunk.”
– hangsúlyozta Palkovics László. Ennek jegyében jött létre 4 olyan nemzeti laboratórium, melyek munkája közvetlenül a járvány kezeléséhez kötődött: a biotechnológiai, a járványdinamikai, a gyógyszerkutatási és a virológiai. „Vakcinákat is gyártunk már, Debrecenben megkezdődött a kutatólaborral támogatott magyar nemzeti oltóanyag gyár létrehozása.” – mondta a miniszter.
Maroknyi csapat - iszonyatos munka
A hazai koronavírus kutatás fontosabb irányait ismertette dr. Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. A szakember felvillantotta a járvány alatt a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában végzett munka elemeit is a diagnosztikában való részvételtől a hatóanyag vizsgálatokig.
„Azt csináltuk, amire évek alatt felkészültünk és a Virológiai Nemzeti Laboratórium bármikor, azonnal bevethető egy új kórokozó megjelenésekor!”
– jelentette ki dr. Jakab Ferenc, majd hozzátette: „Hozzávetőlegesen 450 ismert vagy újonnan szintetizált hatóanyag és egyéb vegyület, antitest tesztelése folyik. Több kutatóintézettel és kutatás-fejlesztési vállalattal dolgozunk együtt ezen a témán.”
A Virológiai Nemzeti Laboratórium hazai fejlesztő cégekkel is együttműködik. Ezek közül az egyik a tojó tyúkokban termeltetett ellenanyag kapcsán végzett kísérlet. „Nagyon ígéretesnek látom ezt a projektet, gyorsan, akár orrspray formájában alkalmazható megoldással kecsegtet.” – mondta dr. Jakab Ferenc.
Hazai fejlesztésű hálózati modellezést is bevetnek az első járványhullám fő folyamatainak feltárása. „A járványtani jelenségek utólagos megértése segít a főbb folyamatok feltárásában és a következő járványhullámok kezelésében.” – szögezte le a szakember, majd hozzátette: a Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben már a második járványhullám kapcsán is elvégezték az elemzést.
Új fejlemény, hogy a pécsi laborban ezentúl állatkísérleteket végzésére is van lehetőség, és az ehhez szükséges teljes kapacitást fel tudták építeni.
„Maroknyi csapatunk elképesztő munkát végzett.” – tette még hozzá a virológus. Az adatok szerint: a BSL-4 laboratóriumban töltött munkaórák száma 3750; vagyis
átlagosan 10,5 órát dolgoztak/dolgoznak naponta.
Másfél év alatt több mint 12 publikációt is letettek az asztalra.
Gyógyszer és klinikai vizsgálatok
„Amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, az emberiségnek semmiféle gyógyszere nem volt ellene, és a helyzet ma is ugyanez:
még nincs olyan gyógyszer, amit kifejezetten a covid-19 ellen fejlesztettek volna ki.”
– mondta el Kovács L. Gábor professzor, majd hozzátette: „Sok próbálkozás volt és van egy új gyógyszer megalkotására - mindnek közös jellemzője, hogy az új az gyógyszert előbb-utóbb emberen is ki kell próbálni. Az ITM segítségével kapott lehetőséget arra, hogy belevágjunk a klinikai vizsgálatokba.” Kovács L. Gábor a HECRIN konzorcium vezetője is, mely a gyógyszerek klinikai vizsgálatát tűzte zászlajára.
A covid-fertőzés gyógyításával kapcsolatban két irány bontakozott ki: már létező gyógyszerek felhasználása a kór kezelésére és teljesen új gyógyszer fejlesztése. Utóbbi kapcsán a professzor megjegyezte: a fejlesztés ebben az esetben 10-12 évet is igénybe vehet. A klinikai vizsgálatok vizsgálatok gyorsítását több tényező nehezíti a redundáns vizsgálatok számának a csökkentésétől kezdve az országok között koordináció szükségességének elfogadtatásán keresztül a vizsgálatok finanszírozásáig.
A már létező gyógyszerek közül a favipiravir egy eredetileg influenza, a remdesivir pedig ebola ellen kifejlesztett szer. E téren is történtek előrelépések: „A magyar favipiravir tabletta kipróbálás alatt áll jelenleg, a 4 orvosképző egyetem bizonyos tudományos kérdéseket tesztel még.” – mondta el Kovács L. Gábor. A remdesivir kihívást jelentett, hiszen beszerezhetetlen volt. „A Richter vizsgálati készítményként kezdte el gyártani, melynek viszont feltétele a klinikai vizsgálat. A készítmény ún. különleges alkalmazási engedélyt kapott a vizsgálaton túli alkalmazásra, így juthattak a betegeket a gyógyszerhez.” Előremutató, hogy az ITM támogatásával folyamatban van egy, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem közösen végzett kutatása, az ún. HunGen, mely
a betegség lefolyását befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálja.
Forrás: univpecs.com