Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Bejelentkezés egyetemi azonosítóval


Fizikai Aktivitás Kutatócsoport

  • Kutatási koncepció
  • Munkatársak
  • Publikációk
  • Elnyert pályázatok
  • Galéria

A Kutatócsoport célja, a fizikai aktivitás előnyös hatásainak komplex vizsgálata és ennek nyomán ajánlások megfogalmazása. Molekuláris vizsgálatok során a mellékvesekéreg hormontermelését és kisebb mintán a transzkriptoma vizsgálatát tervezzük alaphelyzetben és akut fizikális terhelés hatására, különböző habituális fizikai aktivitással bíró egyének esetében. Morfológiai mérések során egy új saját eszközzel teljes 3 dimenziós (3D) testszkennelést végzünk, nyugalmi és különböző funkcionális helyzetekben. A tervezett 2000 fő teljes 3D testszkennelése nyomán az értékelő lap végső szakmai fejlesztése, illetve az egyénre szabott nemzetközi protokollok segítségével meghatározott mozgásterápiát integráló applikáció is elkészül. 

A funkcionális vizsgálatok során a COVID járvány kapcsán 4 szintű felmértést végzünk (első, második, harmadik hullám, poszt-COVID időszak) reprezentatív mintán. Ennek kapcsán ajánlásokat fejlesztünk a fizikai aktivitásra vonatkozóan a különböző populációs csoportokra. A pandémiás időszakban végzett kutatási eredmények jól felhasználhatóak lesznek a poszt-COVID rehabilitációban. 

A másik funkcionális megközelítés a fizikai aktivitás és a civilizciós stressz összefüggésének vizsgálata alaphelyzetben és kiváltott stressz szituációban. A munka során számos technikai és szoftver rész fejlesztése valósul meg. Az egyes altémákban reális elvárás témánként 2 nemzetközi publikáció. A teljes programot szorosan csatoljuk a hagyományos egyetemi értékteremtő munkába (TDK, szakdolgozatok, PhD dolgozat, habilitáció).  A megvalósuló fejlesztések egy része rövidtávon beépíthető a graduális és a posztgraduális képzésbe és összességében új szemléletet eredményez a fizikai aktivitás és az életminőség összefüggésének területén. 

Molekuláris vizsgálatok

Fizikai aktivitás komplex hatáskombinációjának mechanizmusáról keveset tudunk, ahogy korábban említettük, a hatáskombinációt csak a szív és érrendszeri paraméterek esetében 8-10 különbözú gyógyszer alkalmazásával lehet elérni. Érdemesnek látszik a fizikai aktivitás illetve keringő biológiai aktív szabályzó molekulák összefüggéseinek vizsgálata. Első körben tervezzük az akut fizikális intervenció és néhány keringő bioaktív molekula kapcsolatának viszgálatát. Az anyagcserét, a só-víz háztartást szabályozó mellékvese eredetű szteroid molekulák koncentráció viszonyait tömegspektrométer alapú meghatározással végezzük a hatékony szteroid hormonok számos metabloitját és az ezeket befolyásoló enzim működéseket vizsgálva. 

További együttműködésben megvalósítható terület a fizikai aktivitás és transzkriptoma vizsgálata, akut és krónikus intervenció során. Itt a Pécsi Tudományegyetem bázislaborként működő szekvenáló eszközparkjára támaszkodunk. 



Morfológiai vizsgálatok

Teljes 3D testszkennelés nyugalmi és funkcionális helyzetben

Korábbi K+F+I projektünk során a Bay Zoltán Nonprofit Közhasznú Kft-vel nagy pontosságú 3D teljes testszkenner fejlesztettünk.  Az eszköz prototipusát néhány száz vizsgálat során teszteltük. Jelen pályázatban az itt kapott eredmények alapján az eszköz további technológiai fejlesztését végezzük el. A pályázat futamideje alatt az eszközzel különböző korcsoportú és fizikai aktivitású egyének mérését folytatjuk le, közel 2000 fős nagyságrendben. Az így létrejövő adatbázis egyedülálló lesz hazánkban és a nemzetközi kutatási térben. A technológiai fejlesztés során a hardver oldalon az eszközt teljesen mozgásmentes komponensekkel egészítjük ki. Ez a megoldás jelentősen lerövidíti az egy vizsgálathoz szükséges időt. A statikus méréseket különböző testhelyzetben végzett funkcionális mérésekkel egészítjük ki, amelyek a mérési eljárást alkalmassá teszik a gyógytornászok munkája hatékonyságának nyomon követésére. Ehhez passzív optikai markereket fejlesztünk, amelyek segítségével az izületi és izom lazaság kóros állapotokban is jól mérhető. A mérési protokollok fejlesztése során egységes értékelő lapot dolgozunk ki, amelynek egyszerűsített változatát a vizsgált egyén kapja meg, a számos funkcionális paramétert tartalmazó bővebb változat pedig a szakember kezébe kerül és ez alapján megítélhető lesz az aktuális állapot, illetve a fizikális intervenció hatása. Az értékelő lap tökéletesítését követően az egyénre szabott nemzetközi protokollok segítségével meghatározott mozásterápiát tartalmazó applikáció fejlesztését vállaljuk.



Funkcionális vizsgálatok

COVID

A COVID járvány során hazai reprezentatív mintában kérdeztük meg a lakosság fizikai aktivitására és életminőségére vonatkozó szokásait a járvány első és második hullámában. Ezt a felmérést a harmadik hullámban is elvégezzük, szintén reprezentatív mintán. Sikeres pályázat esetén immár a futamidő alatt fogjuk elvégezni a 3 reprezentatív mérés összehasonlító elemzését, amit önálló kiadványban jelentetünk meg. Az itt nyert adatok jól felhasználhatóak lesznek a poszt-COVID rehabilitációban, valamint együttműködve Dr. Jakab Ferenc professzor úrral és a Nemzeti Virológiai Laboratóriummal a sportolók számára szeretnénk meghatározni a COVID utáni sporthoz történő visszatéréshez szükséges nemzetközi viszonylatban is jól használható ajánlást (guideline) is.

 

Civilizációs stressz

A civilizációs betegségek egyik legnagyobb kockázati tényezője az életmódból fakadó különböző mértékű stressz kitettség, az ezzel járó szorongás és különösen kritikus helyzetekben a döntéshozói képesség csökkenése. A megfelelően alkalmazott fizikai aktivitás a modernkori stresszt, bizonyíthatóan csökkenti. Mindezek vizsgálatára kérdőívet fejlesztünk, amely alkalmas stressz és a szorongás mértékének egyéni becslésére. A kérdőíves módszert eszközös mérésekkel egészítjük ki. Jelenleg már rendelkezésre áll az a hazai fejlesztésű eszköz, amelynek tesztelésében évek óta részt veszünk és amely alkalmas valós időben bluetooth rendszerben, vagy Holter mérési eljárással és offline kiértékeléssel a gyomor, vékonybél, vastagbél, myoelektromos hullámainak mérésére, EKG regisztrálására, frekvencia variabilitás mérésére, a testfelszíni hő regisztrálására, valamint a bőrgalván mérésére. Az eszközt kiegészítendő, beszerzés alatt van a szintén hazai fejlesztésű perifériás idegvezetési sebesség mérésére alkamas eszköz. Szintén hazai fejlesztésű és beszerzés alatt lévő mérőeszköz a kardiális neuropathia meghatározására alkalmas Ewing tesztek végzésre szolgáló mérőegység. A pályázati futamidő alatt megvalósítjuk a 3 eszköz szoftver alapon történő fúzióját, amelynek eredményeként LAN alapú, komplex vizsgálóhely alakul ki. Terveink szerint a komplex rendszerben egy egyén vizsgálata kb. 30 percet vesz igénybe. A rendszerben alaphelyzetbnen végzünk méréseket, majd mesterséges stressz szituációban. A stressz szituációt a Bay Zoltán Közhasznú non-profit Kft-vel közösen fejlesztett szemüveg rendszerű virtuális valóság (VR) technikával váltjuk ki különböző habituális fizikai aktivitással, élő egyénekben. A project során a VR szemüveg további technologizálása is létrejöhet.



Szakmai ajánlások

A hazai lakosság felmérésére támaszkodva, korra és egészségi állapotra specifikus ajánlásokat fogunk megfogalmazni, amelyek rögzítik az ajánlható aktivitási típusokat és azok mennyiségét. Az ajánlásokat az egyén számára közérthető formában kívánjuk megtenni, de úgy, hogy azok az egészségügyi ellátásban dolgozók számára is használhatóak legyenek. 

Ugyan számos nemzetközi ajánlás ismert, de egyfelől ezek között jelentős eltérés tapasztalható, másfelől a hazai lakosság eltérő egészségi állapota miatt ezek nem alkalmazhatóak. A hazai gyakorlatban kiemelt hiány, nem csak az egészséges adolescens, felnőtt és idős korúakra vonatkozó, de a speciális poupációkat, mint krónikus betegséggel, vagy fogyatékkal élők, illetve várandósokra vonatkozó ajánlások hiánya.

A fizikai aktivitásra vontkozó kérdőíves felméréseket kiegészítjük megfelelő, a projekt során beszerzett objektív mérőeszközök (Axivit AX6 akcelerométer) alkalmazásával. A vizsgált egyének egy részében humánbiológiai méréseket is végzünk (antropometria, testösszetétel, testalkat, teljes test szkennelés). 

Szükséges megjegyezni, hogy az eszközös méréseket szinte kizárólag hazai fejlesztésű, nyitott szoftver vezérelt eszközökkel végezzük. Ennek előnye az, hogy a pályázat futamideje során számos eszköz esetében hardver és szoftver fejlesztés is elképzelhető, a projekt igényeinek megfelelően. A szükséges eszközpark kivétel nélkül korábbi K+F+I projektekjeink során kerültek fejlesztésre és beszerzésre a saját fizikai aktivitás kutatócsoportunk szakmai együttműködésével. A Lendület programban realis 2-3 eszköz TRL értékének jelentős emelése költséghatékony módon. 



Hazai rendezésű nemzetközi sportesemények és hazai sportinfrastruktúra fejlesztések költség- haszon elemzései, az ahhoz kapcsolódó sportfogyasztási szokások vizsgálata.

A kutatás ezen elemének célja feltárni és értékelni a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények, valamint a hazai sportinfrastrukturális fejlesztések komplex hatásmechanizmusait.

A vizsgálatsorozat koncepcionális alapját a Stocker-Szabó által kidolgozott SPSETE modell (2017) jelenti. Az elsődleges és másodlagos adatfelvételeken alapuló kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok kitérnek a sportesemények, illetve sportinfrastruktúra fejlesztések közvetlen, közvetett, multiplikatív és externális gazdasági hatásainak, valamint az érintettek fogyasztási jellemzőinek vizsgálatára. Ezek mellett feltárásra és monetizálásra kerülnek olyan lehetséges hatások, mint a sportszakmai (pl. hazai pálya előnye), társadalmi (pl. egyéni jólétnövekmény, egészségérték, társadalmi tőke alakulása), sportpolitikai (pl. imázsnövekedés), környezeti (pl. biztonság, környezeti terhelés, zavarok, városrehabilitáció) és sporttechnológiai területeken generálódott hatások.

A kutatási sorozat kiemelt célja kialakítani egy költség-haszon elemzésen alapuló módszertant (Sport CBA), amely a fenti vizsgálatok eredményeit figyelembe véve számszerűsíti a sporteseményekhez és a sportinfrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó pénzügyi és közgazdasági hasznokat, illetve költségeket, valamint meghatározza a társadalmi költség-haszon egyenleget. A módszertan részét képezi egy többkritériumos értékelési eljárás (Sport MCA) a nehezen vagy nem monetizálható területek vizsgálatára.

A kutatási eredményeket integráló módszer lehetővé teszi a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények, valamint a hazai sportinfrastrukturális beruházások hatásmechanizmusainak komplex értékelését és támogatást nyújt a megvalósításra vonatkozó döntések meghozatalában. 



Fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek vizsgálata

A Fizikai Aktivitás kutatócsoport tagjai már a 2010-es évek eleje óta vizsgálják a Magyarországon a betegségek terheit, valamint azon betegségcsoportok esetében, amelyek a fizikai aktivitás növelésével megelőzhetők lennének a fizikai inaktivitás hatására keletkező nemzetgazdasági terheket és a fizikai aktivitás növelésével való gazdasági- és egészségnyereséget.

A COVID-19 járványhelyzet hatására a fizikai inaktivitás vizsgálata rendkívül fontos nemzetgazdasági szinten, mert az első kutatási eredmények alapján a fizikai aktivitás átlagosan heti 166 perccel csökkent (Szabó és mtsai, 2020) és a nem sportolók aránya 14,16%.-tal nőtt (Ács és mtsai, 2020), amelyek rendkívül negatív képest festenek, amelyet tovább ront, hogy a járványhelyzet hatására a járvánnyal kapcsolatos betegségteher is növekedett.

Mindezek alapján a betegségek és azokon belül a fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek vizsgálata 2021-ben rendkívül indokolt, mert a külső tényezők miatt bekövetkező negatív hatás mérése és az annak csökkentésére irányuló javaslatok ezen vizsgálat alapján végezhető el.

 

A tervezett projektelemek mindegyike már mérhető múlttal rendelkezik a Karon. A Lendület pályázat kutatási témájához kapcsolódó meglévő eszközpark (3D szkenner; Terheléses labor; Mozgáslabor; Biokémiai labor; Tömegspektrométeres labor; Szívultrahang, Bélmotilitás mérő; Cardiowise (beszerzés alatt); Perifériás idegvezetési mérő (beszerzés alatt)) rendelkzésre áll. A kutatócsoport munkája során az említett területek jelentős kohéziója valósul meg, ami az alapkutatási elemeken túl, K+F+I potenciállal és az új egyetemi modellben piaci hasznosítással is bír. Így a klasszikus akadémiai értékek mellett (szakdolgozat, PhD fokozat, habilitáció, hazai és nemzetközi publikációk), technológiai fejlesztések új mérési eljárás kombinációk és nagy valószínűséggel piacra vihető termék is létrejön. A projekt eredményei alapján a fizikai aktivitás és az egészségmegőrzés, valamint a prevenció új összefüggései kerülnek leírásra, amelynek alapján a régióban, de akár társadalmi szinten is fizikai aktivitásra vonatkozó intervenciós technikák lesznek bevezethetőek. A fizikai aktivitás hatásainak fenntebb vázolt komplex megközelítése hazai viszonylatban az első próbálkozás lehet arra, hogy egy egyszerű és költséghatékony társadalmi szinten megvalósítható életmód intervenció bevezetésre kerülhessen. 



A Széchenyi 2020 programhoz kapcsolódó EFOP és GINOP valamint a Felsőoktatási Kiválósági Központok létrehozására irányuló pályázatok támogatásával több projekt megvalósításában vettek részt a kari kutatók ezen a területen, melyek közül kiemelkedő volt az 

 

•          egészség- és a sportteljesítmény összefüggéseinek kutatásához a teljesítmény-diagnosztika számára korszerű technológiai alapokra (kibővített valóság (AR), 3 dimenzió (3D), virtuális valóság (VR)) fejlesztett mérőeszköz rendszer fejlesztése  (GINOP-2.3.2-15-2016-00047- Analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ az egészség és a sportteljesítmény szolgálatában), 

•          20765/3/2018/FEKUSTRAT számú „2. tématerület a Biomarkerek azonosítása a hormonális és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel kutatásban (Kiválósági Kutatás). 

•          Aa fizikai aktivitást mérő nemzetközi kérdőív (IPAQ) validálása (EFOP-3.6.2-16-2017-00003-Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat)

•          A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Sporttudományi Társaság által kiírt kutatási pályázat: A magyar társadalom sportfogyasztási szokásainak vizsgálata fókuszban az életminőség és az egészség.

•          EFOP- 1.8.6-17-2017-000057 A felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén a Dél- Dunántúli régióban (PTE PEAC)

•          EFOP-5.2.1.-17 „Társadalmi innovációk – Új módszerek kipróbálása (Pilot)” című támogatási konstrukció keretében végzett kutatás „A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek meghatározása a konvergencia régiókban” címmel.

•          Nemzetközi kutatás a WHO-val együttműködve (2018): European Physical Activity and Sport Monitoring System (EUPASMOS). Prof. Dr. Ács Pongrác magyarországi vezető kutató, ahol összesen 17 tagország szerepel az átfogó Uniós kutatásban.

•          illetve egy nemzetközi kutatás (2015): Physical and recreation activity as well as diet of young people from V4 countries

KAPCSOLAT
Prof. Dr. Ács Pongrác
Kutatócsoport Vezető
 38058