Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Bejelentkezés egyetemi azonosítóval


Reproduktív és Tumor Immunológiai Kutatócsoport

  • Kutatási koncepció
  • Munkatársak
  • Publikációk
  • Elnyert pályázatok
  • K+F+I eredmények
  • Szolgáltatások
  • Laboratóriumok, műszerek
  • Galéria

A PIBF szerepe a sejtinvázió szabályozásában (Balassa Tímea)

A Progeszteron-Indukálta Blokkoló Faktor (PIBF) invázióban betöltött regulátor szerepét reproduktív szerveket érintő tumoros elváltozásokban vizsgáljuk. A PIBF terhesség során és malignus daganatokban termelődő fehérje, mely immunmoduláló hatásai révén hozzájárul a terhesség fenntartásához, valamint a tumor növekedését elősegítő folyamatokhoz. Előzetes vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a PIBF terhességben a trophoblast sejtek inváziójában negatív szabályozó molekulaként vesz részt, míg a daganat növekedését serkenti. Kísérleteink során a tumor növekedés és terjedés regulációjában betöltött szerepét figyeljük meg egyrészt choriocarcinoma sejtvonalakon modellezve, másrészt ovarium eredetű tumor mintákból izolált primer sejteken. A PIBF termelődését RNS interferenciával csökkentjük a sejtekben, majd a kezelés után in vitro vizsgáljuk az adhézió, a migráció, az invázió és az angiogenesis szabályozódását.

A PIBF pozitív NK sejtek szerepe a terhességben (Bogdán Ágnes)

A normál terhesség immunológiai fenntartása számos tényező függvénye. Ezek közül kulcsfontosságú szerepet játszik a progeszteronfüggyő immunmoduláció, mely a progeszteron indukálta blokkoló faktor (PIBF) közvetítésével valósul meg. A PIBF  védi a magzatot az anya immunrendszerével szemben, többek között az NK sejtekre kifejtett direkt illetve indirekt gátlás révén. A terhesség során az NK sejtek speciális csoportját képviselik a deciduális NK sejtek, melyeknek fontos szerepük van a deciduális sejtek differenciációjában, valamint az endometriumban lezajló angiogenesisben. Célunk, hogy egér modell segítségével jobban megismerjük a PIBF deciduális NK sejtek működésére gyakorolt hatását, valamint megvizsgáljuk, hogy hogyan alakul a PIBF pozitív NK sejtek mennyisége a terhesség különböző szakaszaiban.

Mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelése non-invazív módszerekkel (Dr. Bognár Zoltán, Csabai Tímea)

Az in vitro tenyésztett embriók közvetlen környezetét jelentő tápfolyadékokban microvesiculumok mutathatók ki. Felvetődik a kérdés hogy a.) milyen szerepet játszanak a microvesiculumok az embrió-endometriális párbeszédben.  b) Vannak-e különbségek mennyiségi és minőségi szempontból az egyébként megfelelő anyai környezetben implantálódó, és a beágyazódni képtelen embriók tápoldat összetétele között. Tervezett vizsgálatok: 1) Poolozott tenyésztőfolyadékokban FACS-al Annexin V festett microvesiculumok kimutatása. A microvesiculumok jelenlétének igazolása detergens kezeléssel; 2) A microvesiculumok jelenlétének igazolása transzmissziós elektronmikroszkópiával; 3) Microvesiculumok számának meghatározása human IVF mintákban; 4) A beültetett human embryo morfológiájának és a tenyésztőfolyadékában kimutatott microvesiculumok számának összevetése a beültetés sikerességével.

A PIBF szerepe a haematológiai daganatok túlélésének szabályozásában (Dr. Polgár Beáta)

Kutatócsoportunk a Progeszteron-Indukálta Blokkoló Faktort (PIBF) eredetileg egy a terhesség során progeszteron hatására termelődő 34kDa molekulatömegű mediátor molekulaként azonosította, mely immunreguláló hatása révén szerepet játszik az anyai aktív immuntolerancia kialakításában és a lokális tumor-ellenes immunválasz gátlásában. A sejten belül a teljes láncú (90kDa) PIBF a centrosomához asszociált, míg a kisebb molekulatömegű formák a sejt aktivációját követően szekretálódhatak. Korábbi kutatásaink során ismertté vált, hogy a PIBF jelenléte nem csak a várandóság során, hanem számos differenciálatlan, gyorsan osztódó vagy malignusan transzformálódott sejtben is kimutatható. További vizsgálataink igazolták, hogy tumoros állapotokat a PIBF génexpresszió szabályozási zavara, aberráns alternatív splicing és kóros intracelluláris PIBF felszaporodás jellemez, mely a kromoszóma szegregáció, az apoptózis vagy a sejtciklus szabályozásának zavarát okozhatja. Tekintve, hogy egyes malignus haematológiai kórképekben a PIBF expressziója mennyiségileg és minőségileg eltér az egészségesektől, korrelál a genetikai instabilitás mértékével és a kórkép súlyosságával, így feltételezhető hogy a PIBF expressziójának minőségi vagy mennyiségi változása oki szerepet játszhat ezen kórképek kialakulásában és a betegség progressziójában. Bár a PIBF lokális immunregulációban betöltött szerepe ma már jól jellemzett, az a mai napig nem tisztázott, hogy a PIBF vajon szerepet játszik-e a tumor-proliferáció, a pro/anti-apoptotikus folyamatok és túlélést elősegítő jelátviteli utak szabályozásában? Kutatásunk célja a PIBF ezen új, celluláris szabályozó mechanizmusainak vizsgálata haematológiai tumorokban. Ennek során egyrészt jellemezzük a PIBF gén expressziójában szerepet játszó celluláris folyamatokat, különös tekintettel a DIS3-hoz kapcsolt antisense transzkripció-szabályozásra, az alternatív splicingra (PIBFa, b, c, d, e, f, g, h i, j, k l-u, m, n-u variánsok megjelenése), valamint a post-transzlációs modifikációk (pl. glikozilácó, ubiquitináció) jelentőségére. Mindezek mellett antisense RNS interferencia módszerrel tranziens és stabil „PIBF knock-down” sejtvonalakat hozunk létre, melyek segítségével megvizsgáljuk, hogy a géncsendesítés hogyan befolyásolja a tumorsejtek túlélési mechanizmusait: így proliferációt, a sejtciklus szabályozását és a programozott sejthalált.

A Galectinek szerepe az endometriosis pathomechanizmusában (Dr. Polgár Beáta)

Az endometriosis egy olyan ösztrogén-függő, komplex, neuro-immuno-endokrín betegség, melyet az endometrium méhüregen kívüli jelenléte, krónikus peritonealis gyulladás, fájdalom és infertilitás jellemez. Bár az endometriózis több mint 100 éve ismert kórkép, kialakulásának oka a mai napig nem ismert. Mivel az ectopiás endometrium-léziók szoros kölcsönhatásban vannak a mikrokörnyezetükkel, így mindazon faktorok, melyek ezen sejtek túlélését, növekedését, invázióját és a lokális immunválaszt szabályozzák, szerepet játszhatnak az endometriosis kialakulásában. Ezen multifunkciós molekulák közé tartoznak a növekedési faktorok, integrinek, cadherinek és a szénhidrát-kötő Galectinek. Számos irodalmi adat igazolja, hogy a Galectinek jelentős szerepet töltenek be a gyulladás és az immunválasz szabályozásában, befolyásolják a tumorok kialakulását, az inváziót és az angiogenesist, azonban az endometriosis pathogenezisében betöltött szerepük mindmáig nem ismert. Korábban humán GenBank adatbázisok tanulmányozása során megfigyeltük, hogy egyes galectin-homológ cDNA szekvenciák számos endometrium-eredetű szövetben kimutathatóak, előzetes transzkriptomikai vizsgálataink pedig a galectinek mRNS-expressziós mintázatának mennyiségi/minőségi eltérését mutatták ki ectopiás és eutopiás endometrium mintákban. Mindezek mellett a szérum Galectin-9 koncentrációjának szignifikáns emelkedését is megfigyeltük endometriosisos betegekben. Kutatómunkánk célja a cukorkötő lectinek szerepének vizsgálata az endometriosis pathogenezisében és a betegséghez társuló immunológiai abnormalitások kialakulásában. Ennek igazolásához átfogó molekuláris biológiai, proteomikai és immunológiai vizsgálatokat szeretnénk végezni humán műtéti minták, valamint in vitro primer eutopiás és ectopiás szövetkultúrák segítségével. Mindezek mellett jellemezzük a szérum Galectin-9 ELISA klinikai alkalmazhatóságát az endometriosis diagnosztikájában, prognózisának predikciójában és terápiás hatékonyság monitorozásában. Végül egér endometriosis-modellkísérletekben (vad típusú és Galectin-9 K.O. törzsek alkalmazásával) szeretnénk részletesebb információt nyerni az endometriosis in vivopathomechanizmusáról, fluoreszcens transzgén állatok vagy jelölt endometrialis sejtek alkalmazásával pedig az ectopiás léziók kialakulásának és a kórkép progessziójának időbeli és térbeli monitorozását is elvégezhetjük (kollaborációs munka az SZKK Molekuláris Farmakológiai Kutatócsoporttal).

Galectin-9/TIM-3 útvonal szerepe a terhességi immuntolerancia kialakításában és patológiás terhességekben (Dr. Szereday László, Meggyes Mátyás, Lajkó Adrienn)

A pre-eclampsia vagy immunológiai eredetű vetélés gyakoriak és mind az anyára, mind a magzatra nézve súlyos következményekkel járhatnak. Az elmúlt évek intenzív kutatásai ellenére nem sok előrelépés mutatkozik e betegségek korai felismerésének és megelőzésének területén. Számos publikáció hívja fel a figyelmet a TIM-3 és Galektin-9 molekulák immunológiai toleranciában betöltött szerepére és előzetes kísérleti adataink is arra utalnak, hogy a Gal-9/TIM-3 szabályozó útvonal fontos szerepet játszik az egészséges terhesség fenntartásában. Kimutattuk a Gal-9 molekula jelenlétét humán trophoblast sejteken és a TIM-3 receptor expresszióját detektáltuk deciduális limfociták felszínén. Feltételezzük, hogy jelenlétükkel fontos szerepet játszhatnak a fetomaternális határon kimutatott anyai immuntolerancia kialakításában és a lokálisan megváltozott Gal-9 és TIM-3 molekulák expressziója a Th1 lymphocyták aktiválásával egy fokozott gyulladásos válasz kialakításával hozzájárulhat az első trimeszterben jelentkező immunológiai eredetű vetélés, illetve a harmadik trimeszterben jelentkező pre-eclampsia kifejlődéséhez. Állatkísérletes modellek és humán vizsgálatok felhasználásával tervezett kísérleteink jelentősen hozzájárulhatnak a reproduktív immunológiai kutatásokhoz és olyan új molekulák szerepét azonosíthatjuk, melyek akár terápiás potenciállal is rendelkezhetnek.

A CD160 receptor szerepe terhesség során (Dr. Barakonyi Alíz)

Vizsgálataink középpontjában olyan anyai gamma/delta T és NK sejtek állnak, melyek működését a CD160 NK sejt receptor regulálja. A CD160 receptor egy, a közelmúltban felfedezett, a különböző sejttípusokon egymástól eltérő funkciókat is közvetítő receptor, amely megjelenik a gamma/delta T és NK sejteken, CD8+ T sejteken és a CD4+ T limfociták egy kis populációján. A receptor működése feltételezhetően annak szöveti lokalizációjától is függ, így lehetséges, hogy a CD160 receptor az eddig feltárt ismeretektől eltérő, új folyamatokat közvetít terhesség alatt. Célunk, hogy egészséges terhesség során tisztázzuk a természetes immunitás sejtjein kifejeződő CD160 receptor mediálta folyamatokat, illetve azok hibás működését patológiás terhesség toxémiás eseteiben. Kísérleteink során lehetővé válik olyan új perifériás fenotípus markerek leírása, melyek képesek lehetnek meggyorsítani a terhességi toxémia diagnosztikáját. Eredményeink így hozzájárulhatnak egészséges és patogenézisükben immunológiai komponenseket is hordozó patológiás terhességek immunológiai folyamatainak megértéséhez és a klinikai esetek korai felismeréséhez.

A pre-eclampsia immunológiája: az inflammatórikus szakasz jellemzése és terápiás lehetőségei (Dr. Mikó Éva)

A pre-eclampsia hátterében beágyazódási rendellenesség igazolható, amelynek következtében korlátozott kapacitású méhlepény alakul ki ám a klinikai tünetek (magas vérnyomás, proteinuria, ödéma) csak később, a terhesség előrehaladtával párhuzamosan dekompenzálódó méhlepény következtében jelentkeznek. Az oxidatív stressz következtében a placentából olyan endogén anyagok szabadulnak fel és kerülnek az anyai vérkeringésbe, amelyek szisztémás gyulladásos reakciót és endotheliális működési zavart váltanak ki, ez utóbbi felelős közvetlenül a klinikai tünetekért. Kutatócsoportunk korábban igazolta a betegség klinikai szakaszában a természetes immunitás részvételét az anyai szisztémás gyulladásban. Jelen kutatási tervben folytatni kívánjuk vizsgálatainkat. Továbbra is elsősorban a természetes immunrendszerre fókuszálva olyan jelentős pathológiás immunfolyamatok feltárásában bízunk, amelyekben lehetőség adódik a gyulladás mértékének terápiás csökkentésére. Immunszuppreszív vizsgálatokat tervezünk humán in vitro és állatmodelles rendszerekben, hogy vizsgálni tudjuk a gyulladás csökkentésének hatását a betegség klinikai szakaszára, a kialakult tünetekre.



Bogdán Ágnes
kutató
agnesbogdan@gmail.com
Dr. Barakonyi Alíz
docens
aliz.barakonyi@aok.pte.hu
+36 72 536001 /31907, 31521
Dr. Halász Melinda
tanársegéd
melindahalasz@hotmail.com
+36 72 536001 /31521
Dr. Mikó Éva
adjunktus
eva.miko@aok.pte.hu
+36 72 536001 /31907, 31521
Dr. Palkovics Tamás
tudományos főmunkatárs
tamas.palkovics@aok.pte.hu
+36 72 536001 /31907, 31521
Dr. Polgár Beáta
adjunktus
beata.polgar@aok.pte.hu
+36 72 536001 /35415, 31521
Dr. Szereday László
docens
laszlo.szereday@aok.pte.hu
+36 72 536001 /31907, 31521
Balassa Tímea
tudományos segédmunkatárs

Dr. Bognár Zoltán
főorvos

Csabai Tímea
kutató

Lajkó Adrienn


Dr. Meggyes Mátyás
kutató
meggyes.matyas@pte.hu
+36 72/536-251/31906
Béres Tamás
ügyvivő szakértő
tamas.m.beres@aok.pte.hu
+36 72 536001/31531
Dr. Berta Gergely
tanársegéd
gergely.berta@aok.pte.hu
+36 72 536001 /31566

Miko E, Meggyes M, Bogar B, Schmitz N, Barakonyi A, Varnagy A, Farkas B, Tamas P, Bodis J, Szekeres-Bartho J, Illes Zs, Szereday L. Involvement of Galectin-9/TIM-3 pathway in the systemic inflammatory response in early-onset preeclampsia. Plos One 2013; 8: e71811 (Impact factor: 3,534)

Barakonyi A, Miko E, Szereday L, Polgar PD, Nemeth T, Szekeres-Bartho J, Engels GL. Cell Death Mechanisms and Potentially Cytotoxic Natural Immune Cells in Human Pregnancies Complicated by Preeclampsia. Reprod Sci. 2014 Feb;21(2):155-66. (Impact factor: 2,179)

Meggyes M, Miko E, Polgar B, Bogar B, Farkas B, Illes Z, Szereday L. Peripheral blood TIM-3 positive NK and CD8+ T cells throughout pregnancy: TIM-3/galectin-9 interaction and its possible role during pregnancy. PLoS One. 2014 Mar 20;9(3):e92371. doi: 10.1371/journal.pone.0092371. eCollection 2014. (Impact factor: 3,534)

  1. 2015-            TÁMOP 4.2.2D-15/1/KONV-2015-0004 sz. "Mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelése non-invazív módszerekkel
    Témavezető: Prof. Dr. Bódis József
  1. 2012-2014    TÁMOP- 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0053 (755,399eFt) Mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek vizsgálata
    Témavezető: Prof. Dr. Bódis József
  1. 2011-2013    TÁMOP-4.2.1/B-10/1-2010-0002
    Dél-dunántúli Régió egyetemi versenyképességének fejlesztése
    A PIBF szerepe a trophoblast és tumor inváziójában
  1. Dr. Polgár Beáta
    2013-2015    ÁOK-KA-2013/21 A PIBF szerepének vizsgálata a haematológiai malignitások kialakulásában (3 MFt)
  1. Dr. Barakonyi Alíz
    2013-2015    ÁOK-KA/13-03/34039  A CD160 receptor szerepe terhesség során (1,5 MFt)
  1. Dr. Szereday László
    2013-2016    MTA Bólyai János kutatási ösztöndíj
    2012-2016    OTKA Pályázat K104960 (26000eFt) Galectin-9/TIM-3 útvonal szerepe a terhességi immuntolerancia kialakításában és patológiás terhességekben
  1. Dr. Mikó Éva
    2014-2017    OTKA Pályázat PD 112465 (8984eFt) A pre-eclampsia immunológiája: az inflammatórikus szakasz jellemzése és terápiás lehetőségei

 PIBF as a diagnostic marker (1997/2000 CI. A61K)

Real-time quantitativ PCR

Génexpressziós vizsgálatok bármilyen típusú és eredetű sejtből, szövetből, komplett munkafolyamat (RNS-izolálás, cDNS-szintézis, real-time pcr reakció futtatása, statisztikai analízis)

Flow cytometriás mérés és sejtszeparálás flow cytometriás sorteren

A Szentágothai János Kutatóközpontban lévő BD FACS CANTO II típusú flow cytométeren való mérés, illetve sejtszeparálás a BD FACS ARIA III típusú sorteren.

  • Flurescens cell sorter
  • nucleofector
  • real time PCR luminométer
  • centrifugák
  • lamináris boxok
  • CO2 inkubátorok

Reproduktív és Tumor Immunológiai Kutatócsoport

KAPCSOLAT
Prof. Dr. Szekeres Júlia
Kutatócsoport Vezető