Történeti és Politikai Földrajzi Kutatási Centrum

A Kutatóközpont nagy volumenű, többéves kutatási koncepciója biztosítja a keretet az egyéni kutatási terveknek. A központtal szerződésben álló kutatók kutatási terveinek kapcsolódnia kell a központ kutatási koncepciójához. A koncepció célja a geopolitikai jellemzők, jelenségek, változások kritikai vizsgálata, elsősorban a Kárpát-medence, a Balkán, a török nyelvű népek világa és az Indiáig, Kínáig, Japánig terjedő eurázsiai térség vonatkozásában, mindenek előtt magyar szempontból. A szakmai programja nemzetközi együttműködéssel valósulhat meg. A kutatási centrum egyben a geopolitikai doktori képzés tudományos bázisává és nemzetköziesedésének előmozdítójává is kíván válni a jövőben a Pécsi Tudományegyetemen.

A kutatási koncepció főbb térségi csomópontjai:

A Balkán, mint a magyar kül-, biztonság-, gazdaság- és nemzetpolitika kitüntetett terepe. Integrációs és dezintegrációs tendenciák, azok hatásai, stabilitás és destabilitás a térségben, európaizáció és új hidegháborús narratívák. A térség történelmi léptékben is kapcsolati terület, ahol a hidegháborút követően (de történelmi léptékben szemlélve azt megelőzően is) szinte folyamatos a külső és belső erők által mozgatott politikai földrajzi, geopolitikai átalakulás. A térség közvetlen szomszédjaként Magyarország nem tud elmenekülni e hatások elől. Partnerek: University of Sarajevo.

Törökország, mint a Kelet-Mediterráneum kulcsállama, melynek fejlődési útjai a térségben átrendeződő erővonalakat eredményezhetnek. Az összes határa mentén súlyos konfliktusok alakultak ki a közelmúltban; úgymint a szíriai beavatkozás, a ciprusi gázkincs kiaknázása, a görögök és az oroszok vonatkozásában a menekültkérdés, illetve a Krím és a szíriai érdekellentét, Irán felé pedig maga a COVID-járvány a probléma. A belpolitikában a kurdokkal kiújult konfliktus, Líbiában Törökország beszállt a polgárháborúba, Európa irányába pedig igyekszik energetikai hubbá válni. Ennek a súlyos költségekkel járó politikának a társadalmi alapja az alsó-középosztály támogatása, amelyet a vírus és annak gazdasági következményei a legjobban sújtanak. Merre halad tovább Törökország? Partnerek: Eastern-Mediterranean University, Famagusta és Hacettepe University, Ankara.

A közép-ázsiai és a transzkaukázusi hatalmas térséget nem csupán a koronavírus-járvány érinti, hanem a kőolaj, és azt követően a földgáz árának csökkenése is. Ráadásul a klasszikus geopolitikai értelemben kulcsfontosságú területért ismét egyfajta versenyfutás zajlik a nagyhatalmak részéről. Az elkövetkező időszakban lesz csupán nyilvánvaló, hogy a fejlesztési forrásokat milyen hatásfokkal használták fel. A beruházáspolitika azonban mindenképp változni fog: a presztízsépítkezések (pl. az új kazah főváros) helyett az innovációt segítő beruházásokra lesz szükség. Ehhez a térség országainak három iránya van: Kína, Oroszország és az EU. Magyarország érdekelt abban, hogy az EU minél közelebb kerüljön politikai és gazdasági tekintetben ehhez a térséghez, s ebből hazánk a kétoldalú kapcsolatok rendszerén keresztül profitáljon. Partnerek: a Türk Tanács Budapesti Irodája és a University of Baku.

Kína már az ezredfordulón megérkezett a nagyhatalmak közé, az Egyesült Államokkal „vívott” gazdasági háborúja az elmúlt évtizedet meghatározó globális folyamat. Kína nagy nyertese, de nagy vesztese is lehet a COVID-járványnak, a világban a „megmentő”, vagy „problémamegoldó” is lehet. Nemzetközi imázsa sokat javulhat és nemzetközi kapcsolatrendszere is újjászerveződhet. A One Belt, One Road program nagy lendületet is kaphat. Egy másik lehetséges kifutása, a válságnak, hogy megerősödik a gazdasági protekcionizmus és a válság után a nyugati államok rövidebb termelési láncokat alakítanak ki, és Kínának, a világ műhelye számára kedvező globalizációs trend megtörik, az európaiak a szűkebb partnerségi övezeteikbe helyezik át az olcsó termelési kapacitásokat. A jelen járványhelyzettől függetlenül azonban Kína nemzetközi szerepe változásainak, (Közép)-Európához, Magyarországhoz, a többi (nagy)hatalomhoz való viszonyának vizsgálata jelen nemzetközi rendben kulcskérdés. Partnerek: Fudan University.

Japán fontos globális szereplő és hosszabb ideje jelentős problémát okoz számára öregedő népessége, a fokozódó munkaerőhiány és az, hogy rendkívüli módon ki van téve a globális gazdaság minden rezdülésének. Ugyanakkor a világban szinte egyedülálló módon fegyelmezett lakossággal, kiemelkedően jó válságmenedzselési rutinnal bír. A járvány súlyosan érintheti főként a gépipara globális piaca miatt (autógyártás). Nyertese is lehet azonban, mert nagyon fejlett a japán IT, a robotika, a biotechnológia stb., és mert különböző okok miatt az utóbbi évtizedben erőfeszítéseket tett a csendes-óceáni térségben egy új gazdasági és politikai hálózat kialakítására. Közép-Európában Magyarország az egyik legfontosabb japán partner, fontos lenne megérteni a japán prioritások megváltozását, reagálásukat az elmúlt időszak globális válságaira az FDI, a kereskedelem és a nemzetközi migráció vonatkozásában. Partnerek: Waseda University és University of Nagoya.

Dél-Ázsia, amelyen belül főként India tölt be fontos szerepet, egyre fontosabb globális szereplő. India belátható időn belül a világ legnépesebb országává válik, ezáltal politikai súlya is folyamatosan nő; középosztályosodása alapvetően befolyásolhatja a világgazdaságot; szomszédsági és tágabb kapcsolatrendszere pedig egy sor regionális konfliktus globálissá válásának veszélyét hordozza. A kutatási csomópont fókuszában a szubkontinens etnikai és vallási megosztottsága, az indiai geopolitikai gondolkodás és a nagyhatalmi rivalizálás (az EU-India kapcsolatok, a pakisztáni-indiai viszony, az indiai-kínai vetélkedés alakulása) állnak.