Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

Bejelentkezés egyetemi azonosítóval


Pécsi kutatók munkája segít az egészséges táplálkozásban

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontban (SzKK) működő Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoport és a Soft Flow Kft. (SF) vezető biotechnológiai vállalat közösen dolgoznak azért, hogy tiszta és megfelelő minőségű élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

A PTE SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja 2019-ben jött létre az akadémiai szféra és az ipar összefogásának köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetemen a kutatócsoport megalakulását megelőzően is folytak már különféle élelmiszer biotechnológiával kapcsolatos kutatások, így az ipari igények és technológia, valamint az egyetemi know-how és alkalmazott kutatási tevékenységek integrálásával sikerült egy piaci igényeket is kiszolgáló kutatócsoportot létrehozni. 

Az SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja két fő téma kutatásával foglalkozik. A szakemberek évek óta dolgoznak a mikotoxinok kutatásán, ezek olyan penészgomba-eredetű, kisméretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában-, gabonaeredetű élelmiszerben megtalálhatók, illetve a sörben és borban is fellelhetők. A számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban. Ezek rendszerint a nem megfelelő tárolás vagy érlelés következtében tovább szaporodnak úgy, hogy ha az alapanyag valamilyen gombával, például valamilyen penészfélével szennyeződik. Így az élelmiszerek, a gabona, a sör vagy a bor mérhető mennyiségben tartalmazhatják ezeket az anyagokat.

A mikotoxinok számos hatást tudnak kifejteni a szervezetre, akár a hormonális rendszerbe is képesek negatívan beavatkozni. Van köztük olyan, amelyik daganatkeltő hatású, hosszú távon például májrákot is okozhat. Az, hogy mekkora mennyiségben lehetnek jelen az adott élelmiszerben a mikotoxinok, azt mára nemzetközileg elfogadott határértékek szabályozzák, amelyeket rendszeresen ellenőriznek. Erre azért is van szükség, mert a globalizáció hatására számos országból érkeznek termékek, termények hazánkba, amelyek ellenőrzése kiemelt fontosságú.

A pécsi szakemberek kutatása abból a szempontból is egyedülálló – és ezt a tudományos világ és a piac is elismeri –, hogy a határértékeket nem csupán egyes mikotoxinokra vizsgálják, mivel egyszerre több mikotoxin is jelen lehet az adott élelmiszerben, amelyek felerősíthetik egymás negatív hatását. Ezért a kutatók arra hívják fel az ellenőrzőszervek figyelmét, hogy az egyes megengedett dózisok sok esetben felülvizsgálandók.

Az SF biotechnológiai céggel való együttműködés is ezen kutatásokra fókuszál, hiszen a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársaival közösen végzett vizsgálatok eredményeit figyelembe véve tervezi a cég – MycoFossTMnéven a világ számos országában elérhető – vizsgálómódszerének jövőbeli továbbfejlesztését. Ezen automatizált analitikai eljárás minden, az ellenőrzéshez szükséges vegyszert és reagenst, valamint az optimalizált mérőműszert és a speciális elemzőprogramot tartalmazza.

A mikotoxinok vizsgálata mellett a tejben található sejtnél kisebb részecskéket, vezikulákat is kutatják a szakemberek. Régóta kérdés tudományos körökben is, hogy lehet-e különbség tej és tej között. A pécsi szakemberek legújabb kutatásukban arra keresik a választ, hogy milyen hatást kelt a különféle tartásban élő tehenektől származó tej az emberi szervezetben. 

A tej, mint minden testfolyadék nagyon nagy koncentrációban tartalmaz sejtnél kisebb részecskéket, ezekben számos biológiailag aktív anyag található, köztük olyanok, amik gyulladáskeltő vagy épp gyulladásgátló hatásúak. Az, hogy milyen életkörülmények között tartották a tejelő tehenet nagyon fontos, kutatási eredmények is bizonyítják, hogy mindez befolyásolja ezeknek a részecskéknek a hatását. Ennek egy egészséges ember esetében kisebb a jelentősége, de például az auto-immun betegek esetében fontos lehet, hiszen az ő esetükben ezen részecskék könnyen kiválthatják a betegség fellángolását, a gyulladást. 

Ezen kutatások mindegyikére komoly igény van mind az ipar, mind a piac, mind az ellenőrző hatóságok részéről. A kutatócsoport és a Soft Flow együttműködése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek olyan mintákhoz jussanak hozzá, amelyek garantáltan az ipari és piaci igényeknek megfelelő módon vannak szállítva, tárolva, jellemezve. Az ilyen mintákon végzett vizsgálatok pontosabbak és hatékonyabbak. Így egyrészt a kutatócsoport nagyobb számban tud tudományos publikációkat megjelentetni, másrészt a kutatásoknak köszönhetően a vállalat számára hasznos javaslatokat tud tenni, a jövőbeli csomagok fejlesztése terén, ezzel is elősegítve a fogyasztók egészségesebb élelmiszerhez való hozzájutását.