Rólunk

A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás...

Tovább

Bejelentkezés

Bejelentkezés egyetemi azonosítóval


Világszínvonalú kutatások – egyre több szabadalom a PTE-n

A hazai székhelyű jogosultak közül a legtöbb Magyarországon hatályosított európai szabadalommal a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rendelkezett 2020-ban a Richter és az Egis mellett – a hír a Világgazdaság című lapban jelent meg a napokban. A Pécsi Tudományegyetem jelenleg 161 szabadalommal rendelkezik, ezek közül 19 belföldi és 142 nemzetközi szabadalom. A nemzetközi szabadalmak több mint 20 országra – többek között Ausztrália, Kína, Japán, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Franciaország – terjednek ki. 

A Pécsi Tudományegyetem a kétezres évek eleje óta nagy hangsúlyt fektet az egyetemen születő szellemi alkotások felkutatására, védelmére, és azok piacra segítésére. Ezek nagy része találmány, vagy olyan oltalomképes szellemi alkotás, amelyek iparjogvédelmi oltalmát az egyetem biztosítja és fedezi. Az oltalmaztatási költségek fedezésére egyetemi alap működik a PTE-n.  

A hazai egyetemek sorában a PTE az elsők között ismerte fel, hogy kutatási, fejlesztési kapacitásainak, tudásvagyonának, kutatási eredményeinek tudatos kezelése, azok megóvása és piaci hasznosítása érdekében szükséges egy ezeket a feladatokat célzottan ellátó, önálló szervezeti egység létrehozása. A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Főosztály feladata, hogy az egyetem tudásbázisát hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosuljanak. 

A hír kapcsán Prof. Dr. Felinger Attila, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese elmondta:  „2005 óta már van egy szabályozása is az egyetemnek a szellemi tulajdon kezelésére, melyről azt gondolom, hogy ez a kollégák számára is nagyon kedvező, hiszen a költségeket alapvetően az egyetem állja, viszont a bevételekből a kutatók is hasznosulnak. Emellett az elmúlt években  megnyílt a lehetőség, hogy belső pályázat útján az egyetem kutatói akár 7 millió forintos támogatást is elnyerhetnek olyan ötletek megvalósítására, melyben látunk piaci lehetőséget, vagy esetleg cégek érdeklődnek ezek iránt, és immár egyértelmű, hogy ez egy sikertörténet, mert számos olyan találmányunk van, amely iránt komoly ipari érdeklődés is mutatkozik.” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.  

A szellemi tulajdon kezelési szabályzata alapján az itt születő kutatási eredmények szabadalmi védelmét az egyetem látja el, és ennek valamennyi költségét fedezi. Amennyiben a szellemi alkotás a piacon hasznosul és bevételt hoz, úgy a költségekkel csökkentett összeg 70%-a a kutatót, feltalálót illeti. A szabadalmak 44%-a természettudományok, 35%-a orvostudomány és gyógyszerésztudomány, 14%-a műszaki, 7%-a egyéb, így például a szőlészet területéről kerül ki. Ezeken kívül más iparjogvédelmi oltalmi formák is vannak, úgy mint növényfajta, védjegy és használati minta oltalom.  A szabadalom – amellett, hogy kizárólagos jogot biztosít a megoldás használatára, eladására vagy más módon történő hasznosítására – fontos objektív mutatója és mérőeszköze a világviszonylatban új és feltalálói tevékenységen alapuló tudományos eredményeknek.